Már most rengeteg pénz van a magán-űrutazásban - és ez még csak a kezdet
by OrigoA tervek szerint május 27-én két amerikai űrhajós indult volna a világűrbe: Doug Hurley és Bob Behnken az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX űrhajózási vállalat "Crew Dragon" nevű, kapszulához hasonlító űrhajóján érte volna el a Nemzetközi Űrállomást. Ezt a cég Falcon 9 rakétái emelték volna a levegőbe, az első alkalommal szállítva embert. Bár az időjárási körülmények miatt a kilövést, lényegében az utolsó pillanatban hozott döntéssel, halasztani kellett május 30-ra, a vállalkozás jelentősége jóval nagyobb annál, mint amekkorának először tűnik. Megmutatjuk, miért.
A történelem folyamán eddig nem sokszor fordult elő, hogy egy újonnan fejlesztett űrrepülő emberekkel a fedélzetén felszálljon és földkörüli pályára álljon - a mostani elhalasztott, illetve várható kilövés, már önmagában ezért is figyelemre méltó.
Ám igazi különlegességét - mutatja be a Quartz összeállítása - mégis csak az adja, hogy a kiválaszott amerikai űrhajósok most először kelhetnek útra egy magáncég űrjárművén, amely emellett ráadásul valószínűleg az eddig megépített, legolcsóbban közlekedő űrhajó.
Az amerikai űrtevékenység történetén végigtekintve, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ennek pénzügyi szempontból óriási jelentősége van. A gazdaságos űrrepülés - annak minden részfeladatával együtt - évtizedes kihívás valamennyi, az űrutazásokban közvetlenül érdekelt országnak, így az USA-nak is.
Ez ugyanis egy alapvető szemléletmódváltást jelez: ahhoz, amihez eddig egy egész nemzet erőfeszítése kellett, most már magánvállalati kezdeményezéssel, illetve a magánszektorral való kooperációban is megvalósulhat. Innentől pedig - úgy tűnik - egyenes út vezet az űr kereskedelmi hasznosításáig.
Már nem rendkívüli a magántőke az űrutazásokban
A kereskedelmi alapú űrhajózás kereteinek kialakítása nem újkeletű törekvés: a világ egyik legnagyobb presztízsű ügynökségnek számító NASA nagyjából 15 éve kezeli komolyan azt a kérdést, hogy űrhajóinak tervezését, üzemeltetetését részben kiszervezze. Ennek keretében készülhettek olyan űrjárművek, melyek teherfuvarozást végeznek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Most jött el az ideje az emberek Föld körüli pályára szállításának, és valószínűleg a következő néhány évben megtörténik újra a holdra lépés is - mindez részben magánfejlesztésű űrjárművek fedélzetén.
"Partnereink saját pénzükből fektettek be nagy összegeket ezeknek a képességeknek az elérésére. Ez közel sem működhetett volna így az 1960-as években, amikor elértük a holdat" - nyilatkozta nemrég ennek kapcsán Jim Bridenstine, az űrhivatal vezetője.
Ugyan később a NASA előállt az űrrepülővel - magyarul gyakran: űrsikló -, mely akár többször is fellőhető volt hordozórakétákkal, és le is tudott szállni, valamint űrhajósok mellett alkalmas volt műholdak és űrlétesítmények moduljainak szállítására is, a sokoldalú járművet azonban később túlságosan kockázatosnak ítélték. Az 1986 és 2003 közötti időszakból 14 űrhajós halála köthető az űrsiklóhoz. 2011-ben aztán hivatalosan is leállították a progamot.
Az új törekvések egyik legutóbbi, igen látványos jele tavaly az volt, hogy az űrhivatal bejelentette, a Nemzetközi Űrállomást 2020-tól megnyitja a magán-űrturisták előtt, azok évente két alkalommal juthatnak be a legendás űrlétesítménybe. Ehhez nyilvánvalóan kellenek a magánfejlesztésben készülő űrhajók, a NASA pedig jól jár a sajátos "privatizációval", hiszen így többletforrásokhoz jut az űrállomás működtetéséhez.
Sokkal gazdaságosabban repkednek a milliárdok
A 2010-ben életre hívott Commercial Crew nevű programban - ez annak a neve, melynek keretében a NASA együttműködik magánvállalatokkal embereket szállító űrhajók fejlesztésében - úgy tűnik, eredményesen vesznek részt az ügynökség partnerei, az említett SpaceX mellett például a Boeing. A program egy évtizede szerény, 50 millió dolláros elnyert támogatással indult a NASA-nál (az első öt támogatott cég között a SpaceX nem volt ott).
A két cég 2014 őszén együttesen 6,8 milliárd dollár értékű szerződést nyert el arra a célra, hogy 2017 végére olyan megoldással álljanak elő, melyekkel kiválthatók az ISS-küldetések függőségei az orosz fél együttműködésétől.
Ezek persze hatalmas összegek, de úgy tűnik, még mindig megéri ezt a modellt alkalmazni.
A NASA-nál úgy becsülik, eddig mintegy 30 milliárd dollárt takarítottak meg az új űrhajók fejlesztésén
- legalábbis ezt közölte Phil McAlister, az űrhivatal kereskedelmi repülési programjának igazgatója.
Hogyan lehetséges ez? Úgy tűnik, a programban részt vevő magáncégek gyorsabban és költséghatékonyabban dolgoznak, mint azon más partnerek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a NASA kizárólagos ügyfelük legyen. Nem utolsó szempont az sem, hogy a szerződéseket meghatározott összegre kötik meg a magánvállalatokkal, ami segíti a NASA-t a költségek tartásában, a vállalatokat pedig érdekeltté teszi a lehetőleg gyors és pontos munkavégzésben.
A Marketwach közlése szerint
Az oroszok állítólag 80-85 millió dollárt kérnek egyetlen helyért.
A korábbi washingtoni adminisztrációk már keresték a partnerséget magáncégekkel, a Bush-elnökség alatt például a magánvállalatok rögzített árakon, de a szellemi tulajdon birtoklása mellett szállíthattak robottechnikai megoldásokat (Elon Musk pedig 2002-ben alapította meg a SpaceX társaságot).
A Columbia-űrsikló 2003-as katasztrófája után kellett némi idő ahhoz, hogy a NASA rászánja magát arra, hogy újra saját maga oldja meg az ISS-re jutást, különösen, hogy a létesítményre 100 milliárd dollárt áldozott. Az amerikai űrhajósok az orosz Szojuz űrhajókon repültek az elmúlt években, ám ez amerikai részről több problémát is folyamatosan hozott magával:
- az orosz fél viszonylag egyoldalúan korlátozhatta a felvinni kívánt amerikai űrhajósok számát,
- nagyjából tetszése szerint emelhette az űrfuvarozás viteldíját,
- és persze presztízs szempontjából sem mindegy, hogy az USA kénytelen űrhajósait nem saját területéről, ráadásul Oroszországgal kényszerű együttműködésben az ISS-re küldeni.
E szempontok mellett kevesebb szó esik arról, hogy technológiailag és más szempontokat is figyelembe véve, mit kínál a SpaceX megoldása, és mit az egyébként már bizonyított Szojuzok. A cél elsősorban az, hogy az USA más hatalomtól függetlenül érhesse el asztronautáival a Föld körüli pályát.
Az eredmények a fontosak
Márpedig az űr egyre inkább piac, amellett is, hogy a NASA a mélyűr elérésére irányuló programját időközben sok kritika érte. Egyesek szerint nem túl átláthatóan gazdálkodik az adófizetők pénzével, amiket az új modell szerint a magánvállalatok kapnak. Sokan bírálták az ügynökséget azért is, mert parternereik rendszeresen csúsztak a fejlesztésekkel, például a Lockheed Martin az Orion űrhajóval, a Boeing a Space Launch System (SLS) szupernehéz hordozórakéta-rendszerrel (előbbiből egyébként tavaly ősszel a NASA hatot rendelt).
Ezen előzmények alapján adódik a kérdés: mennyibe kerültek a NASA-nak az emberek szállítására alkalmas űrjárművek? A napjainkig inflációval korrigált adatokat az alábbi összesítés mutatja meg:
Az adatokból úgy tűnik, a jelenhez közeledve az összegek csökkenésnek indulnak. Az űrhivatalnál ezért - ahogy erre utaltunk - azzal érvelnek:
Ugyan minden adatot nem hozhatnak nyilvánosságra, de az űrhivatal szerint a cégek rögzített árakon dolgoznak, és akkor is teljesíteniük kell, ha valami balul sül el a tesztek, fejlesztések folyamán. A támogatásokkal pedig megfontoltan bánnak. Az egyik megítélt támogatási összeg a közelmúltból, amit a hivatal elismert, az a Boeing részére megítélt 410 millió dollár, bizonyos tesztepülési feladatokra. Idén áprilisban pedig 135 millió dollárt adtak a Starship-rendszerre (nehézrakéta-rendszer), aminek alkalmazásával - Donald Trump korábbi bejelentésének megfelelően- 2024-re újra ember juthatna el a Hold felszínére.
Arra kérünk mindenkit, az eredményekre koncentráljon. Ezek a vállalatok hajlandók kockáztatni és kötelezettségeket vállalni, mert úgy látják, hosszú távon tudják szolgáltatásaikat nyújtani az USA kormányának és a magánszférának is"
- mondta Doug Loverro, a NASA emberi űrrepülésekért felelős igazgatója azzal kapcsolatban, hogy nem hozhatnak nyilvánosságra minden pénzügyi adatot az űrügynökség és a vállalatok közötti együttműködések kapcsán, az átláthatóságot hiányoló felvetésekre.
Casey Dreier, a The Planetary Foundation szakértője pedig azt mondta, a május 27-i tervezett Dragon-kilövés, nem csak az USA űrprogramjainak történetében, hanem valószínűleg egyetemes szinten is a legolcsóbb lett volna.
Beindulhat a kereskedelmi űrturizmus?
A magáncégek érdeke egyértelmű: hosszú távon gondolkodnak, és nem a néhány éven belüli profitszerzésben. Ha a mostani, tervezett küldetések sikerrel járnak, az óriási eredményt jelent számukra is: a SpaceX megerősítheti pozícióját a leendő holdutaztatói szerepében a NASA-nál, és folytathatja a felkészülést a 2020 szeptemberére tervezett újabb küldetésre, amikor is a tervek szerint japán űrhajósokat is visznek majd. A szélesebb közvélemény figyelme pedig újra az érlelődő űrturizmus iparágára irányulhat, ahol hamarosan szintúgy számíthatnak a jegyárak, mint a hagyományos repülés világában.
Még ha így is van, nem teljesen megalapoztatlan. Például az Origo megírta, nemrég arról röppent fel a pletyka, hogy Tom Cruise az űrben forgatna filmet, a SpaceX és a NASA részvételével zajló projektben. A turisztikai célú űrutazások iránt pedig már most akkora az érdeklődés, hogy hosszú városlista van, és - ahogy az Origo megírta - nemrég elsőként vitték tőzsdére az egyik űrrepülési céget.
Bárhogy is, az biztos, hogy a Crew Dragonra például egész olcsó a jegy más űrjárművekhez képest - legalábbis, az adatok szerint, átlagosan ennyibe kerül, illetve fog kerülni egy hely megvétele ezekre az űrjárművekre, az amerikai asztronauták számára (a jelen űrjárműveinél ezek persze eltérhetnek az űrturistáktól kért viteldíjaktól):
Mindezek tükrében nem csoda, ha a NASA-nál és a két, az ISS szempontjából legfontosabbnak számító partnernél, a SpaceX-nél és a Boeing-nél is optimisták a jövőt illetően, és stratégiai jelentőségűnek tekintik az együttműködést.
"Ez nem csak egy emberi űrrepülés, ez egy teljesen új szakasza az alacsony Föld körüli pályán való műveleteknek" - ezt pedig Alexander MacDonald, a NASA közgazdásza mondta, a mostani küldetésre utalva.
A Commercial Crew programon belül hosszú távon megteremtődhet az amerikai asztronauták szállításának függetlenítése más országoktól - Oroszország vagy Kína -, és a figyelem középpontjába még ambiciózusabb célok, a Hold ismételt, majd a Mars ember általi elérésére kerülhet.
A május 27-én elhalasztott kilövés ismétlésének tervezett ideje, május 30-án, közép-európai idő szerint 20 óra után van.