Magas István: Nem olyan borús a kép, mint ahogyan az Európai Központi Bank látja

Elhúzódó és mély válsággal számol a koronavírus-járvány miatt az Európai Központi Bank nemrég közzétett jelentése, amely még azt a lehetőséget is felveti, hogy a krízis hatására néhány adósságcsapdába került ország kiesik az eurózónából. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora nem tart az eurózóna zsugorodásától, szerinte a most számos nehézséggel küzdő Olaszország helyzete is egészen más, mint korábban Görögországé volt.

Bekövetkezhet a forgatókönyv, de egy olyan intézménynek, mint az Európai Központi Bank, hivatalból kötelező óvatosnak és konzervatívnak lennie – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István egyetemi professzor. Vagyis az EKB stabilitási jelentése egyfajta figyelmeztetés arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán számtalan ország került fiskálisan is rosszabb helyzetbe, a gazdaságok zsugorodása miatt pedig nem képesek a korábbiakhoz hasonló mértékű adót beszedni. Ehhez párosul a még nem hivatalos, az Európai Bizottság kezei között 500 milliárd euróról 750 milliárdra felduzzadt mentőcsomag, ami tovább növeli az adósságállomány esetleges központosításának veszélyét, illetve bizonyos bankoknál ennek megjelenését.

Emiatt szerinte elfordulhat, hogy egy-egy helyen feszültség alakul majd ki, és egy stresszteszt, vagy egy hirtelen roham alkalmával nem fognak tudni ellenállni – tette hozzá a szakember, aki szerint az erre irányuló EKB-felhívás nem különbözik a korábbi gondolkodástól, pusztán fokozott figyelmet kér a mostani körülmények miatt a pénzpiacoktól.

A hagyományosan problémás országok között Magas István szerint elsőként Olaszország említhető, amelynek a hitelállománya GDP-arányosan nagyon nagy, ráadásul ennek koncentrációja sem túl kedvező, miután kevés banknál oszlanak meg a kötvények. Ennek ellenére

egy ekkora ország kiszorulása az eurózónából nem igazán elképzelhető

– véli a Corvinus Egyetem professzora.

„Ez rettentő megrázkódtatás lenne.” Az a veszély, amely például korábban Görögország esetében fennállt, ténylegesen nagyobb volt, de miután az lényegesen kisebb ország, lehetett kezelni. Ezért vélhetően mindenki mindent meg fog tenni azért, hogy ne érje el az Európai Uniót, azon belül is az eurózónát egy olyan csapás, hogy Olaszország kiesik, főleg akkor, amikor egy nettó befizető, az Egyesült Királyság elhagyja a társulást.

Továbbra is sérülékeny Spanyolország,

miközben ez az állapot a közép-európai országok esetében pillanatnyilag nem áll fönn – tette hozzá a Corvinus professzora. Megjegyezte, ugyan bekövetkezhet egy kumulatív eladási hullám, de az uniós bankrendszer ma lényegesen jobb állapotban van, mint amilyenben a 2008/2009-es válság idején volt, ezért az eurózóna szétesésétől, esetleges zsugorodásától nem tart a szakember.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Kapcsolódó hang

Eurózóna zsugorodása – Magas István