A nyugdíj melletti munkával szerzett kereset hogyan növeli a nyugdíjat?

A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, jövedelem minden jogviszonyban járulékmentessé válik 2020 július 1-jétől. Így nem csak a munkaviszonyban szerzett munkabér lesz járulékmentes (ami már 2019. január 1-jétől az), hanem bármely egyéb keresőtevékenységgel szerzett jövedelem (így például a vállalkozói, megbízási jogviszonyokban szerzett jövedelem is).

Ennek következtében 2020. július 1-jétől hatályon kívül helyezik a nyugdíjtörvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a nyugdíj mellett szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének fél százalékával meg kellett növelni a nyugdíj összegét – hiszen megszűnik a nyugdíjjárulék-alap minden kereset tekintetében. Szintén a járulékmentesség általánossá tétele következtében hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést is július 1-jétől, amely szerint a nők kedvezményes nyugdíja mellett csak az éves keretösszegig (a minimálbér 18-szorosáig) terjedő, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset mellett volt a nyugdíj is folyósítható. A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkaviszonyban dolgozó hölgyekre természetesen már 2019. január 1-jétől sem vonatkozott ez a korlátozó rendelkezés.

A nyugdíjtörvény új átmeneti rendelkezések révén a nyugdíjnövelés tekintetében rendelkezik azon keresetek elismeréséről, amelyek 2019-ben és 2020. első félévében még nyugdíjjárulék alapját képezték. Eszerint a 2019. évi keresőtevékenységgel szerzett nyugdíjnövelést a nyugdíjfolyósító 2020. szeptember 30-áig hivatalból állapítja meg, ha nem kell vállalkozási és hasonló típusú jogviszonyban szerzett jövedelmet is figyelembe venni, mert ez utóbbi esetben a határidő 2020. október 31. A 2020. január-június hónapjaiban végzett keresőtevékenységgel szerzett nyugdíjnövelést a fenti megosztásnak megfelelően 2021. szeptember 30-i, illetve 2021. október 31-i határidővel állapítják meg.

A változások amiatt következnek be, hogy hatályba lép 2020. július 1-jén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (az új Tbj.). Az új törvény által elrendelt további fontos változás összevonja a nyugdíjjárulékot (10%), a természetbeni (4%) és a pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot (1,5%) egy új társadalombiztosítási járulékká, amelynek mértéke 18,5% – vagyis megegyezik az összevont négy járulék együttes mértékével.

A törvény szerint ennek az új 18,5%-os társadalombiztosítási járuléknak az 54%-a (azaz 9,99%) illeti meg a nyugdíjkasszát. A 2021. évre benyújtott költségvetési törvényjavaslatban e forrásból 1680,8 milliárd forintot terveznek a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei körében, amely az összes bevétel 43%-át jelenti. További 45%-ot a szociális hozzájárulási adónak a nyugdíjkassza részére tervezett 71,63%-a, azaz 1752,5 milliárd forint jelent, míg közel 12%-ot a 2021-re az idei mérték majdnem tízszeresére, 446,5 milliárd forintra tervezett költségvetési támogatás fedez majd a törvényjavaslat szerint.

Így áll össze a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 2021-ben az ideinél 328 milliárd forinttal magasabbra, összesen 3915 milliárd forintra tervezett költségvetési előirányzata, amelyből egyebek között az is kiderül, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó kiadások jövőre először lépik át a 300 milliárd forintot.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu