Miért hoz veszekedést, ha kiömlik a só? 3 balszerencsés babona története

A létra alatt sem szabad elsétálni, de kevesen tudják, miért.

Soha ne nyiss ernyőt házon belül! Mindig kívülről, és soha ne mögötte kerüld el a kitámasztott létrákat! Óvakodj, hogy ne boruljon fel a sótartó!

Számos babona él a köztudatban, melyekre sokan nap nap után, szinte automatikusan figyelnek. Azt azonban kevesen ismerik, hogy mi ezeknek a mélységesen a köztudatba épült aranyszabályoknak az eredete.

Miért hoz veszekedést a kiömlött só?

A babona szerint, ha kiömlik a só, az veszekedést hozhat, ami csak úgy kerülhető el, ha az ember jobb kezével a bal válla felett háta mögé dob belőle egy csipetet.

A kiboruló sót már időszámításunk előtt 3500 táján is szerencsétlennek tartották az ősi sumérok, és tőlük eredeztethető a fent ecsetelt veszekedéselűző rituálé is. Népük adta tovább az egyiptomiaknak, asszíroknak, majd a görögöknek is.

A babona a Livescience-ben ismertetett feltételezés szerint abból fakad, hogy egykor még többre értékelték a sót az ételek fűszerezésében, mint ma, ezért vétek lehetett azt pazarolni. Annak idején a római katonák is kaptak sópénzt, melynek megvonása bevett büntetés volt. A szokást az angol nyelv máig őrzi: a salary, azaz fizetés szó etimológiája a salt, vagyis só szóra vezethető vissza. Az ókori római katonák sópénzét salariumnak hívták.

Soha ne sétálj el a létra mögött!

A babona szerint szerencsétlenséget okoz, ha a kitámasztott létra mögött, és nem előtte sétál el az ember.

A hiedelem oly régen él a köztudatban, hogy már az 1600-as évekbeli Angliában is arra kényszerítették a halálra ítélteket, hogy úton az akasztófa felé elsétáljanak egy létra mögött.

Eredete mintegy 5000 évvel ezelőttre, az ókori Egyiptom egy vallási hiedelmére vezethető vissza. A falhoz támasztott létra ugyanis a fallal és a talajjal háromszöget zár be, mely formát az egyiptomiak szentnek, isteni jelképnek tartották. Aki átsétált egy háromszögön, bármi is zárta azt, az isteneket gyalázta meg.

A kitámasztott létra babonája idővel keresztény vonatkozásban is szimbolikus értelmet kapott: Krisztus keresztjéhez támasztott létrákkal azonosították ezeket, melyek alatt elmenni balszerencsét hozhat.

Házon belül esernyőt nyitni tilos!

A babona szerint lakásban nem szabad kinyitni az esernyőt, mert az balszerencsét von maga után.

Bár vannak, akik az ókori egyiptomi fáraók napernyőivel keresik a párhuzamot, ezek más formájúak voltak, mint a mai ernyők, ezért sokkal valószínűbb, hogy a babona gyökerei a viktoriánus Angliában keresendők.

Abban az időben elterjedtek a fémnyelű, vízálló darabok. Mivel arrafelé gyakorta esik, az emberek könnyen bosszúságot okozhattak a többieknek a fröcsköléssel, ha hazatérvén ismét kinyitották nedves ernyőiket. Egy túl merev ernyő akár meg is sebesíthetett másokat, vagy le is verhetett valamit odabent. Az ilyesfajta helyzetek konfliktusokba torkollhattak, minek következtében egy idő után a balszerencsével hozhatták összefüggésbe az ernyők házon belüli kinyitását.

A babonák olykor évezredes hiedelmei beivódtak a köztudatba, gyökereik pedig feledésbe merültek. Aki azonban világéletében csipetjével dobálta a sót a háta mögé, vagy szorgalmasan kerülgette a létrákat, valószínűleg eredetüket ismervén is folytatja a különös szokásait.

Középkori ruhadarabok

A babonák sokat mesélnek a régiekről, ahogyan legszemélyesebb holmijaik, a ruháik is: középkori darabokat mutatunk be, melyek közül néhánynak érdekes története van.

Forrás: Livescience.

Képek: Getty Images.