Kiadták a részletes számokat: így lépett a fékre a magyar gazdaság

A gazdaságunk szinte minden szegmensében jókora lassulást mért a Központi Statisztikai Hivatal, azóta, hogy ideért a koronavírus. Egyedül a lakossági fogyasztás maradt a régi.

Nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első negyedéves GDP-adaton, amikor péntek délelőtt közzétette a második becslését: a magyar gazdaság 2,2, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékkal nőtt az előző év első három hónapjához képest idén január-márciusban. 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,4 százalékos volt a visszaesés.

Nagyon fontos emlékezni a számok értékelésénél: a január 1. és március 31. közötti időszaknak csak egy kis részében volt jelen az országban a koronavírus.

Veszélyhelyzetet március 11-én hirdetett a kormány, ugyanaznap indult a forint zuhanása. Március 16-ától vezették be az üzletek a rövidített nyitva tartást, az autógyárak március utolsó heteiben zártak be ideiglenesen, kijárási korlátozást pedig csak március 28-tól vezettek be, vagyis az első negyedévnek csak négy napjában volt érvényben. Azaz a most kiadott számok csak azt mutatják, hogy mi történt a járvány megjelenésekor és azt megelőző két, két és fél hónapban.

2019 utolsó három hónapjához képest az ipar bruttó hozzáadott értéke 0,3, az építőiparé 4,3 százalékkal nagyobb, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal kisebb lett – derül ki a most közzétett részletes adatokból. A háztartások fogyasztási kiadása 1,2 százalékkal nőtt.

Éves szinten, 2019 első negyedévével összehasonlítva a legtöbb szektorban még növekedést mértek – a mezőgazdaság esett vissza 0,6 százalékkal –, de a lassulás most egyértelmű.

Az ipar teljesítménye 1,7, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ez még kellemes csalódásnak is számít. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.

Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal nőtt, ami más szektorokhoz képest jó számnak tűnik, de ha mellétesszük azt az adatot, hogy eddig 20 százalék körüli növekedést produkált, akkor máris látszik, hogy jókora lassulásról van szó.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2,4 százalékkal nőtt, ez három és fél éves mélypontnak számít.

A kereskedelem és gépjárműjavítás még látványosan nőtt az első negyedévben, annyira, hogy ez ellensúlyozta a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás visszaesését.

A legnagyobb növekedést, 8,8 százalékost, az információ és kommunikáció területén mérték. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke egyaránt 5,0 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,8 százalékkal csökkent.

Az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatási szektor 1,2, az ipar 0,4, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

A háztartások fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt 2019 eleje óta, ez volt az egyetlen olyan szegmense a magyar gazdaságnak, ahol nem volt látványos a fékezés.

Ezekben a számokban már benne van a február végi, márciusi felvásárlási láz: az átlagot meghaladó mértékben, 12 százalékkal növekedett a tartós fogyasztási cikkek (például a bútorok, nagyobb elektromos termékek) forgalma. A nem tartós termékekre fordított kiadások – ebbe a csoportba tartoznak például az élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, gyógyszerek – is 6,7 százalékkal nőttek, valószínűleg nagyrészt szintén a felvásárlások miatt. A szolgáltatások (1,6 százalék) és a féltartós termékek (ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 0,2 százalék) esetében átlag alatti volt az emelkedés.