Giga kézilabdacsarnok 100 milliárdért

Magyarország jelenleg épülő legnagyobb sportberuházása 99,97 milliárdba kerül, ha az építő csúszik, naponta 400 milliós kötbért kell fizetnie.

Majdnem egy komplett metrómegállót ölel fel az az építési terület, amelyen Európa legnagyobb kézilabda-csarnokát húzza fel a magyar kormány által megbízott építtető (a Beruházási Ügynökség). Az építkezést az generálta, hogy Magyarország és Szlovákia közösen rendezheti a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot, és ennek egyik feltétele volt egy olyan csarnok építése, amelynek nézőszáma megfelel az Európai Kézilabda Szövetség elvárásainak. Az Üllői úti területen működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet már korábban elköltöztették, az állam pedig majdnem 14 milliárdért visszavásárolta a telket attól az ingatlanforgalmazótól, amelyhez a Ferencvárosi Önkormányzat előző vezetésétől került.

A kivitelezés tavaly rohamtempóban indult, a területen azóta hatalmas a mozgás, a többtonnás teherautók percenként, szigorú logisztika mentén hozzák és viszik az építési anyagokat. Százak dolgoznak a felszínen, és nem a szokásos útfelújítási tempóban. A méretek már most lenyűgözőek, pedig még csak körvonalaiban jelzik a későbbi mű nagyságát. A 20 ezer 22 fő befogadására képes csarnokot.

A környék látképe egyébként már most is eklektikus, de ez igazán nem fedi teljesen a valóságot. A városképi összhatást elég durván felülírja az FTC Stadion elé épített Telekom székház látványa. Pedig az európai stadionok szépségversenyébe simán beneveztető aréna a maga nemében hungarikum. Először is: jól néz ki. Nem csak megjelenésében, de funkcionalitását tekintve is olyan lett, amilyennek a világ boldogabbik felében elképzelnek egy focistadiont. Semmi Makovecz-stílus, ágas-bogasra hajlított faszerkezet, népieskedő álromantika, ami egy egyutcás Fejér-megyei kis faluban a fő látványosság. Csak fém és látszóbeton, a XXI. század építőanyagai. Építészeti formavezetése, és anyaghasználata egyaránt izgalmas. Az előtte lévő közösségi tér a Fradi-sassal évtizedek óta a szurkolók gyülekezőpontjaként szolgált, ám ez már múlt idő: a Telekom székház erre a találkozási pontra épült, ráadásul méreteivel kitakarja a városképből a Fradi-stadiont, annak formavilágát nem engedi érvényesülni. Van olyan oldal, amelyről az Üllői útra érkező a stadion helyett csak a mobilszolgáltató székházát látja. A két hatalmas épület közötti tízegynéhány méteres oldaltávolság is véleményes, de szokványosnak semmiképp nem nevezhető.

Ezen az eleve túlsúlyos látványon fog tovább nehezíteni az új aréna, amely még jobban uralni fogja a városképet. Méretei már most mutatják, nem viccből mondták, hogy a kontinens legnagyobb kézilabda-csarnoka épül. De mennyiből és mikorra?

Írásbeli kérdéseinkre a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. ugyancsak írásban válaszolt. Ebből kiderült, hogy a kormány határozata alapján a multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építtetője a Beruházási Ügynökség (BMSK). Mint írták, a Budapest Fejlesztési Központ a beruházás tervezési és előkészítői, építtetői feladatait végezte, üzemeltetési kérdésekben nem illetékes, így a szervezet arra már nem válaszolt, hogy a csarnokot majd ki fogja üzemeltetni. Nem ritka eset ugyanis Magyarországon, hogy a kizárólag költségvetési forrásból felépült intézmény (vitorláskikötő) üzemeltetését egy magáncég szerzi meg, az itt termelt profit így már nem az államkasszát, hanem magánzsebeket gyarapítja, ami azért elég unortodox gazdasági modell.

A csarnok multifunkcionális volta azt jelenti, hogy nem csak sport célú felhasználás (kosárlabda, jégkorong, teremfoci, röplabda, tenisz, tollaslabda, ökölvívás, birkózás, lovas sportok, vívás, torna, küzdősportok, súlyemelés), hanem nagy létszámú kulturális rendezvények, kiállítások, konferenciák lebonyolítása is lehetséges lesz. A környezet megújul, 15 hektáros elhagyatott terület válik rendezetté, lesz kerékpárút, zöldfelület, élménycentrum, ígérte a szervezet. A beruházás ütemterv szerint halad, a 2021 végéig tartó építkezés négyezer embernek garantál munkát.

„A tervezésre, kivitelezésre kiírt verseny kizárólag az ár alapján dőlt el, a legolcsóbb árajánlat nyert. A végső ajánlatában szereplő bruttó 99,97 milliárd forintból több mint 21 milliárd forint áfa formájában visszakerül a költségvetésbe, az államnak emellett egyéb adóbevételei is keletkeznek a beruházásból” – szögezte le a BFK válaszában. Mivel a meglévő közműkapacitások elégségesnek bizonyultak, ezért ennek fejlesztésére nincs szükség, így a kivitelezés költsége nettó 875,2 millió forinttal csökkent.

A BFK szerint a tervezési-kivitelezési közbeszerzés nyertesével az elmúlt 30 évben példátlan szigorúságú vállalkozói szerződést kötött a megrendelő. A határidőket nem lépheti túl, ellenkező esetben naponta csaknem 400 millió, összesen akár 12 milliárd forint kötbért is fizethet. A vállalkozónak emellett több mint 2 milliárd forintos bankgaranciát is vállalnia kellett, írta a Budapest Fejlesztési Központ.