VÉDELEM

Már munkába is állnak az iskolaőrök

Több mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a tanárok biztonságát és testi épségét is rendőri erősítéssel garantálná az állam. Sokasodnak a pedagógusok ellen elkövetett bántalmazások, ötszáz iskolában ezért iskolaőrséget állít a kormány.

Megelégelte a pedagógustársadalom és a kormány, hogy az iskolai dolgozók eszköztelenek az őket egyre gyakrabban érő atrocitásokkal szemben. Ötszáz iskolában ezért iskolaőrséget hoznak létre – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: a legtöbb köznevelési intézményben nincs probléma, de egyes térségekben, illetve iskolában nagyon gyakoriak a fegyelmi problémák, verbális, sőt fizikai erőszak veszélye is fennáll a pedagógusokkal szemben, ezt pedig nem tűrheti az állam – emlékeztet a Magyar Nemzet.

„A kormányzati igényfelmérés eredménye azt mutatta, hogy 140-150 szakiskolában és további 350 iskolában van szükség iskolaőrre” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a korábbi rendőrökből verbuválódó 500 fős iskolaőrség része lesz a tantestületnek, vagyis állandóan jelen lesznek az érintett intézményekben.

Gulyás Gergely közölte azt is, hogy a pedagógusok ellen elkövetett bűncselekmények esetében is leszállítják a büntethetőség korhatárát 12 évre, így a fiatalabb elkövetők is felelősségre vonhatók. Ez azért fontos, mert korábban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár rámutatott, hogy a pedagógusbántalmazásokat sokszor 12–14 évesek követik el, akikkel a jelenlegi szabályok alapján lényegében nem lehet mit kezdeni.

Az Emmi-től kapott tájékoztatás szerint jelenleg is 2209 rendőr működik közre az iskolákban, igaz, főleg balesetmegelőzési programokban. A mostani tanévben 245 középiskolában összesen 102 bűnmegelőzési tanácsadó tevékenykedik, de részt vesznek a rendőrök a kábítószer-fogyasztás elleni akciókban is.

Eseti jelleggel természetesen eddig is kihívhatták az iskolák a rendőröket, ahol azonban ez indokolt lehet, ott a jövőben intenzívebb jelenlét is elképzelhető a pedagógusok védelme érdekében – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a szaktárca, hozzátéve: nincs statisztikai adatuk a rendőri kiszállások intenzitásáról, tapasztalatuk szerint ez inkább eseti jellegű, a közösségi médiában azonban az utóbbi időben több olyan eset is nyilvánosságra került, amelyek során pedagógusokat aláztak meg tanulók.

Leszögezték: a törvénymódosítás célja, hogy a tanárok végre biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. Ehhez pedig a köznevelési törvény alapelvei között szükséges deklarálni, hogy az iskolai alkalmazottak védelme állami kötelezettség.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is úgy látja, hogy az elmúlt évben növekedett a pedagógusok ellen elkövetett támadások száma és általánosságban az iskolai agresszió mértéke is, legalábbis több ilyen hírt kaptak.

Azt gondolom, ha a szándék közös, vagyis az iskola fenntartója, igazgatója is egyetért, akkor szóba jöhet a rendőrségi védelem. De persze az lenne a legjobb, ha összehangolt munkával, akár külsős szakértők bevonásával el tudnánk érni, hogy az agressziókészség csökkenjen, hogy az érintett fiatalok el se jussanak odáig, hogy rendőrnek kelljen beavatkozni. Ez egy nagyon összetett feladat, amely nem megy egyik napról a másikra – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére az elnök.

A büntetőtörvény szerint egyébként a pedagógusok közfeladatot ellátó személynek minősülnek, a sérelmükre elkövetett bűncselekmény így egytől öt évig tartó szabadságvesztéssel sújtható.