Szakértők szerint lehet építeni a költségvetés-tervezetre

MegosztásTweet

Varga Mihály pénzügyminiszter is beismerte, hogy nehéz tervezni olyankor, amikor nem minden látható előre, de ettől függetlenül a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészült. A bírálók szerint lehetett volna várni vele addig, amikor már körvonalazódnak a járvány valós hatásai, a szakértők szerint azonban a tervezet azonban jó alapot biztosít, melyre lehet építeni.

Nem szabad várni, mert akkor rövid idő marad a reagálásra, és kapkodás lesz a vége. Egy tervezésnek mindig van előnye és értelme – mondta Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Kifejtette: egyetért azzal, hogy elkészült a költségvetés, annak ellenére, hogy külföldön és az országon belül is egyelőre nagy a bizonytalanság.

Csath Magdolna emlékeztetett rá, hogy lesz még egy vita, melynek keretein belül minden párt elmondhatja, hogy mit szeretne a költségvetési tervezeten változtatni, illetve melyek azok a tételek, amelyekkel nem ért egyet. „Végül majd valamikor júliusban kerül elfogadásra a költségvetés” – tette hozzá.

A költségvetés egy jó kiindulási alap

A költségvetési tervezetről elmondta: mostani formájában szerepelnek benne azok a bizonytalanságok, melyekre oda kell figyelni. Külső tekintetben a piacok – különös tekintettel a turizmus – várható alakulásait, az országon beül pedig részben

a GDP-hez nagyban hozzájáruló fogyasztás változását, illetve a járványügyi helyzetet emelte ki.

„Ezekkel valójában számol a költségvetés, és ahogy én látom, igyekszik tovább vinni azokat a folyamatokat, amelyeken nincs miért változtatni, mert működtek” – fogalmazott.

Sok cél van és sok program, ezért rugalmas is a költségvetés. Ez egy jó kiindulási alap – hangsúlyozta Csath Magdolna.

A tervezet optimista, de nem áll távol a valóságtól

Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője elmondta: egy évvel ezelőtt talán bátrabban lehetett állítani, hogy nem korai kiadni a költségvetési tervezetet, most azonban az ellenérvek felerősödtek.

Jelenleg a bizonytalanságot a makro-pálya okozza. Ebből a szempontból a kormányzat az idei évben három százalékos csökkenéssel tervez. Ez talán optimistának számít a piacon, de az első negyedéves adatokat elnézve nem biztos, hogy távol áll a valóságtól – fejtette ki.

Hozzátette:  jövő évre előrevetített 4,8 százalékos növekedés szintén optimista becslésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy ez két év alatt átlagosan évi egy százalékos növekedést jelent, akkor egyáltalán nem tekinthető túlzott bizakodásnak.

Oktatással és továbbképzéssel lehet megvédeni a munkahelyeket

Bár Csath Magdolna látta, hogy a költségvetés tervezetében sok tétel vonatkozik az oktatásra és a felnőttképzésekre, kiemelte, hogy a kormány munkahelyek védelméről szóló stratégiájának mentén ezt külön tételként, magasabb összeggel támogatva lehetne kezelni. Elmondása szerint a munkahelyeket akkor lehet a leghatékonyabban megőrizni és megteremteni, ha az emberek tanulnak, illetve tovább képzik magukat.

Hozzátette: ezt alátámasztja, hogy a jelenlegi álláskeresők megközelítőleg 330 700-an vannak, és a 40 százalékuknak alsófokú végzettsége van. A középszintű végzettségűeknél 48 százalék azoknak az aránya, akik sima szakmunkás tudással rendelkeznek vagy szakiskolát végeztek.

Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül az álláskeresők aránya mindösszesen hat százalék.

Szerinte ez azt mutatja, sokat kell a képzésbe fektetni ahhoz, hogy a jövőben könnyebb legyen azt elkerülni, hogy egy válság esetén megnövekedjen az elbocsátások száma.

Regős Gábor megjegyezte, hogy a költségvetés-tervezetben az oktatásra fordított összegnél a 2020-as 2150 milliárd helyett, 2229 milliárd forint szerepel, ugyanakkor érdemes megnézni ennek a megoszlását is.

Alapfokú oktatásra 270 helyett 285 milliárd forintot, középfokú oktatásra 318 helyett 351 milliárd forintot szán a kormány.

Míg az alap- és középfokú oktatásra elkülönített összegek növekedtek, a felsőfokú oktatás esetében a tavalyi tervezetben olvasható 623 milliárd forintról 592 milliárd forintra csökkent a támogatás, ami a szakértő szerint nem túl előremutató.

Egyéb oktatásra, melybe a felnőttképzés is tartozik, 939 milliárd helyett 1001 milliárd forint szerepel a tervezetben – fejtette ki.

A címlapfotó illusztráció.

MegosztásTweet