A káromkodás tényleg hatásos fájdalomcsillapító?

Hangosan akár vagy csak csendben és magában, de szinte minden ember szokott káromkodni. Az azonban már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen helyzetben teszi ezt. Egy új kutatás szerint a „megfelelő körülmények között hangosan kimondott, más esetben tabunak számító szavak komoly fájdalomcsillapító hatással bírnak".
A káromkodás fájdalomcsillapító hatását már sokan, sokféleképpen vizsgálták. A téma első kutatói között találhatjuk Richard Stephens brit pszichológust, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt megkísérelte a tézis igazolását.

Az első alkalommal a kísérleti alanyoknak szó nélkül kellett tűrnie a kellemetlenséget, míg a második körben már megengedték nekik, hogy kedvük szerint káromkodjanak. Utóbbi esetben egytől-egyig csökkent fájdalomról és a fájdalomérzet nagyobb toleranciájáról számoltak be.

Legújabb kutatásukban Richard Stephens és kollégája, Olly Robertson arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik, ha a jeges vízkísérlet során kicseréljük a kijelölt szavakat.

A kísérlet alatt a tudósok figyelték a résztvevők pulzusát, akiknek véletlenszerűen kellett négy szó közül egyet-egyet elismételniük három másodpercenként. Közben azt vizsgálták, hogy ezek milyen hatással vannak mind a fájdalomérzékelésre, mind pedig arra, hogy az önkéntesek mennyi ideig tudták a kezüket a vízben tartani.

A négy szó tartalmazott egy káromkodást, egy semleges szót és kettő, kifejezetten a kísérlethez kialakított trágár kifejezést: a „fouch" a résztvevők érzelmi reakciójának kiváltására szolgált, míg a „twizpipe" a humoros válaszadást jelezte. A kísérlet eredményei alátámasztották Stephens korábbi kísérletének téziseit, legalábbis a fájdalom érzékelése szempontjából.

Ezúttal a káromkodó szavak kiejtése 32 százalékkal növelte a fájdalomküszöböt és 33 százalékkal a fájdalomtoleranciát.

Ezzel szemben a többi szó semmiféle jótékony hatással nem bírt ezekre, ami a kutatók szerint nem teljesen meglepő. Hozzátették: bár azt még nem tudni, hogy a tabuszavak vajon hogyan és miként segíthetnek csökkenteni a fájdalmat, de elképzelhető, hogy az úgynevezett klasszikus kondicionálás áll a háttérben.

Eredményeket a Frontiers in Psychology tudományos folyóiratban publikálták.