Merkel: Nehéznek ígérkeznek a tárgyalások a helyreállítási alapról

MegosztásTweet

Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.

Cikkünk frissült.

Mint mondta, a megállapodás feltehetően még nem fog megszületni a kérdésben az uniós állam- és kormányfők következő tanácskozásán, ugyanakkor a célkitűzés az, hogy mindent előkészítsenek ahhoz, hogy az alap 2021. január 1-jével megkezdhesse működését.

Merkel szerint ősszel elég időt szeretnének biztosítani a tagállami törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek a tanácskozásokra, amelyeket még az idén lezárnának.

Úgy vélem Németország és Franciaország jól megalapozta ezt a kezdeményezést” – hangsúlyozta.

„Ugyanakkor világos, hogy nehéz tárgyalások elébe nézünk” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, amelynek keretében 750 milliárd eurót – mintegy 262,5 ezer milliárd forint – mozgósítanának. Ez az összeg 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

300 milliárd euró a járvány által legsúlyosabban érintett Olaszországnak és Spanyolországnak jutna. A programot az EU által felvett kölcsönökből fedeznék, amelyeket hosszú lejárattal 2028 és 2058 között az uniós költségvetésből törlesztenének.

Von der Leyen javaslata ugyanakkor jóval ambiciózusabb a német-francia kezdeményezésnél, amely 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

Merkel szerint Németország, amely július elsején veszi át Európai Unió fél éves soros elnökségét,

minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállapodás szülessék.

A brüsszeli javaslat ugyanis tartalmaz elemeket a német-francia kezdeményezésből és egy alternatív javaslatból is, amelyet Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország terjesztett elő. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.

Merkel hangsúlyozta, hogy még nem volt ideje részletekbe menően tanulmányozni a brüsszeli javaslatot. Ugyanakkor úgy fogalmazott: fontos biztosítani azt, hogy a forrásokat előretekintő módon osszák szét, megfelelő ellenőrzés mellett, hogy a pénzt valóban a gazdasági fellendülésre fordítsák. „Még sok-sok kérdést kell ezzel kapcsolatban tisztázni” – tette hozzá a kancellár.

MegosztásTweet