Soha nem látott hitelfelvételre készül az Európai Bizottság - Magyarország is kaphat belőle, ha megfelel az uniós elvárásoknak

Példátlanul nagy összeget, 750 milliárd eurót tervez felvenni a tőkepiacokról az EB, hogy megtámogassa a járvány sújtotta tagállamokat.

Az Európai Unió költségvetésének radikális átalakítását javasolja az Ursula von der Leyen által vezetett biztosi testület a közösség recesszióba fordult gazdaságának talpra állítása érdekében. Nem csak a büdzsé szerkezetén változtatnának, hanem a bevételek és kiadások rendszerén és összegén is. Brüsszel ideiglenesen új pénzügyi eszközöket és programokat vetne be a járvány súlyos gazdasági és társadalmi következményeivel szembesülő országok, régiók és iparágak megtámogatására. Az uniós költségvetésbe ágyazott, két évre szóló speciális pénzügyi eszközzel együtt a közösség 2021-2027 között összesen 1850 milliárd euróból gazdálkodhatna.

Szerdán közzétett előterjesztésében az Európai Bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy a jövőre induló hosszútávú keret-költségvetésben jelentősen emeljék meg a “saját források” plafonját, vagyis a közös kasszába szánt befizetések felső határát. Brüsszel azonban nem a nemzeti hozzájárulásokból fedezné a növekményt, hanem új közös adókból, például a károsanyag-kibocsátás kereskedelemből és a digitális vállalatok megadóztatásából származó bevételekből. A felpumpált büdzsében így keletkező tartalékra támaszkodva az Európai Bizottság mintegy 750 milliárd euró értékben 30 éves futamidejű kötvényeket bocsátana ki a tőkepiacokon, amelyeket azután vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában visszaforgatna a nemzetgazdaságokba. Az összegből 500 milliárdot költenének támogatásra, 250 milliárdot pedig hitelezésre.

A pénzügyi eszköz oroszlánrészét - 560 milliárdot - a tagállami beruházások és reformok ösztönzésére fordítanának: ebből 310 milliárd menne támogatásra, 250 milliárd hitelezésre. A közösből csak az kaphatna, aki olyan tervet nyújt be Brüsszelben, amely megegyezik az EU politikai prioritásaival és az érintett országnak címzett gazdaságpolitikai ajánlásaival.

A helyreállítási program keretében 2020-2022 között 55 milliárddal feltöltenék a kohéziós kasszát is, hogy az országok könnyebben leküzdjék a koronaválság gazdasági és társadalmi hatásait. A zéró károsanyag-kibocsátásra való átállást segítő alapot 40 milliárddal, a vidékfejlesztésre szánt forrásokat 15 milliárddal egészítenék ki. A 750 milliárd maradékából a magánberuházásokat és a vállalatok feltőkésítését serkentő pénzügyi alapot és válságkezelő programokat finanszírozna az Európai Bizottság.

A tőkepiacokon felvett hitelt a brüsszeli testület a közös költségvetésbe befolyt adóbevételekből fizetné vissza a kötvényvásárlóknak, míg a felvett kölcsönöket a tagállamoknak kellene megtéríteniük 2028-tól kezdődően. Bizottsági számítások szerint az új “saját források” fedeznék a hitel és a kamatok költségét.

Az új közösségi költségvetésre tett javaslatukban von der Leyenék kitartanak amellett, hogy az uniós források kifizetését a jogállami normák betartásához kell kötni. Ez a feltételrendszer a hagyományos programokra éppúgy vonatkozna, mint a helyreállítási alapokból származó pénzekre.

A bizottsági javaslatokból akkor lesz uniós törvény, ha a tagállamok egyhangúan elfogadják. Ez nem lesz könnyű menet, minthogy egyes spórolós északi országok ellenzik a közös adósságkibocsátást. Egy holland EU diplomata lapunkhoz is eljuttatott véleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az álláspontok messze állnak egymástól, és a megállapodás időbe fog telni.