https://nepszava.hu/i/16/9/1/1275608.jpg
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP

Soha nem látott hitelfelvételre készül az Európai Bizottság - Milliárdos helyreállítási támogatás néz ki Magyarországnak

by

Példátlanul nagy összeget, 750 milliárd eurót tervez felvenni a tőkepiacokról az EB, hogy megtámogassa a járvány sújtotta tagállamokat.

Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország a következő két évben 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 7 milliárd euró kedvezményes hitelt kaphatna az Európai Uniótól. A hivatalosan meg nem erősített összeg abból az ideiglenes helyreállítási alapból érkezne, amelyre az Ursula von der Leyen által vezetett testület tett javaslatot szerdán a közösség recesszióba fordult gazdaságának a helyreállítása érdekében. Tervei szerint a kasszához mind a 27 tagállam hozzáférhetne, de a segítség mértéke attól függne, hogy a koronavírus-válság milyen súlyos károkat okozott egy-egy ország gazdasági és társadalmi életében. A pénzre csak az EU politikai prioritásait és országajánlásait tükröző nemzeti reformtervvel lehetne pályázni.

Az Európai Bizottság két év alatt 750 milliárdot szán költeni a járvány okozta súlyos károk enyhítésére és a gazdaság élénkítésére. A brüsszeli testület közös kötvénykibocsátással jutna a hatalmas összeghez, amelyért az EU büdzsén keresztül a tagállamok vállalnának kezességet, bruttó hazai termékük (GDP) méretének megfelelően. Ehhez az szükséges, hogy a jövőre induló hosszútávú keretköltségvetésben a huszonhetek jelentősen emeljék meg a “saját források” plafonját, vagyis a közös kasszába szánt befizetések felső határát. Az összeurópai GNI 2 százalékára felpumpált büdzsére támaszkodva az Európai Bizottság 750 milliárd euró értékben 30 éves futamidejű, rendkívül kedvezményes kamatozású kötvényeket bocsátana ki a tőkepiacokon, amelyeket azután vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában visszaforgatna a nemzetgazdaságokba. Az összegből 500 milliárdot költenének támogatásra, 250 milliárdot pedig hitelezésre.

Az uniós költségvetésbe ágyazott, két évre szóló speciális pénzügyi eszközzel együtt a közösség 2021-2027 között összesen 1850 milliárd euróból gazdálkodhatna.

A kötvényeladásból származó pénz oroszlánrészét — 560 milliárdot — a tagállami beruházások és reformok ösztönzésére fordítanák: ebből 310 milliárd menne támogatásra, 250 milliárd hitelezésre. Ezen felül 2020-2022 között 55 milliárddal megfejelnék a kohéziós kasszát is, hogy az országok könnyebben leküzdjék a koronaválság gazdasági és társadalmi hatásait. A zéró károsanyag-kibocsátásra való átállást segítő alapot 40 milliárddal, a vidékfejlesztésre szánt forrásokat 15 milliárddal egészítenék ki. A 750 milliárd maradékából a magánberuházásokat, a vállalatok feltőkésítését serkentő pénzügyi garancia alapokat és válságkezelő programokat is finanszírozna az Európai Bizottság.

A tőkepiacokon felvett hitelt a közös költségvetésbe befolyó új “saját forrásokból”, vagyis az EU területén közösen beszedett környezetvédelmi, digitális vagy egyéb adókból fizetné vissza a kötvényvásárlóknak, míg a felvett kölcsönöket a tagállamoknak kellene megtéríteniük 2028-tól kezdődően. Bizottsági számítások szerint az új bevételek fedeznék a hitel és a kamatok költségét.

Az új közösségi költségvetésre tett javaslatukban von der Leyenék kitartanak amellett, hogy az uniós források kifizetését a jogállami normák betartásához kell kötni. Ez a feltételrendszer a hagyományos programokra éppúgy vonatkozna, mint a helyreállítási alapokból származó pénzekre.

A bizottsági javaslatokból akkor lesz uniós törvény, ha a tagállamok egyhangúan elfogadják, és az Európai Parlament is jóváhagyja. Ez nem lesz könnyű menet, minthogy egyes spórolós északi országok ellenzik a közös adósságkibocsátást. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen is elismerte, hogy egyelőre nincs egyetértés a tagállamok között sem a helyreállítási alap nagyságáról, sem a támogatások és a hitelek arányáról.