A jogvédő szervezetek szerint csak szemfényvesztés a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Miután a kormány kedd éjjel benyújtotta a parlamentnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatot, három hazai jogvédő szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös gyorselemzésben értékelték a két tervezetet.

„A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét” -írták az erről szóló közleményükben.

Kiemelik, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet, mivel „határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt”.

Megállapították azt is, hogy a katasztrófavédelmi törvény módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből: „Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.”

Szerintük a kormány az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával „létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül”.  

Arra jutottak, hogy a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával. És emlékeztettek, hogy az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A veszélyhelyzet visszavonását pedig egyszerű szemfényvesztésnek tartják.

„Ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek” - állapították meg.