Jóval alatta marad az áprilisi munkanélküliség a márciusi a drasztikus becsléseknek

Áprilisban 4 millió 368 ezer volt Magyarországon a foglalkoztatotti létszám, ami az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 136 ezerrel kevesebb. Az elsődleges munkaerő-piacon a hivatalos statisztikai szerint 21 ezer álláshely szűnt meg, de 54 ezren inaktív státuszba kerültek - magyarázta az adatokat az InfoRádióban Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Jelenleg az elsődleges munkaerő-piac a legérintettebb: 21 ezer álláshely szűnt meg hivatalosan a KSH adatai szerint, de itt módszertani problémával állunk szemben - hívta fel a figyelmet a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatainak értelmezésekor az InfoRádióban Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet sztenderdjei szerint kategorizálja a munkanélküliséget. E szerint a definíció szerint a munkahelyüket elvesztők jelentős része inaktívvá vált, mivel a korlátozások miatt nem tudott volna két héten belül munkába állni.

"Az ILO definíciótól eltekintve 73 ezren vesztették el az állásukat csak áprilisban, nagyjából ez az, ami a valós munkanélküliség növekedést jelenti, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezren"

- mondta Horváth András. Szerinte amennyiben nem inaktívnak, hanem munkanélkülinek soroljuk be ezeket az embereket, akkor nagyjából 6 százalék körüli munkanélküliségi ráta adódik áprilisra. "Ez egyébként még mindig jóval alatta marad azoknak a drasztikus becsléseknek, amelyek március közepén-végén napvilágot láttak" - tette hozzá az elemző.

Elmondta azt is, hogy a közfoglalkoztatottak száma szintén csökkent, ami vélhetően a programok tavaly kezdődött erőteljes kivezetésének tudható be. Ráadásul a meghirdetett új programok sem tudnak olyan gyorsan felfutni, és csak április közepén-végén jöttek az első hírek arról, hogy jelentősen kibővítik a közfoglalkoztatási programokat. "Emellett az emberek jelentős része vélhetően reménykedik, hogy az elsődleges munkaerőpiacon is el tud majd helyezkedni" - jegyezte meg Horváth András. Hozzátette: egyelőre úgy tűnik, hogy jóval kisebb problémával nézünk szembe, mint ahogy az márciusban kinézett.

"Május-júniusban még valószínűleg kismértékben emelkedni fog a munkanélküliségi ráta, vagy legjobb esetben is oldalazni fog. Mi arra számítunk, hogy nem megy 7 százalék fölé ez a ráta" - jelentette ki Horváth András. Hozzátette: maximum pár tizedszázalékot még emelkedhet, mert májusban nagyon aktívan érintette a gazdaságot a leállás, és az újraindulás sem egy-két napos folyamat. "Ezért nyár közepéig még oldalazásra, minimális növekedésre számítunk, de

valószínűleg 7 százalék fölé nem megy, és az éves átlagos ráta is 6 százalék alatt maradhat valamivel.

Feltéve, hogy nem érkezik egy második hullám, és újabb drasztikus korlátozásokra nem lesz szükség a gazdaságban, az előrejelzés csak előző esetben érvényes, de ezt nem tudjuk - tette hozzá Horváth András.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Pixabay

Kapcsolódó hang

Hat százalék lehetett valójában az áprilisi munkanélküliségi ráta