Rendőrökkel szüntetnék meg a tanárbántalmazást

Egyelőre nem tudni, honnan lesz keret az iskola béketeremtő programra.

 Az iskolai agressziónak csak a tüneti kezelésére lesz elég a rendőrségi szervek iskolai megjelenése a pedagógus érdekképviseletek szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közleményben tudatta: benyújtották az Országgyűlésnek a köznevelési törvény módosító javaslatát, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén a rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bevonható legyen a pedagógusok védelme érdekében. Az Emmi szerint a cél a pedagógusbántalmazás megszüntetése.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez nem példátlan a világban, de épp a nemzetközi tapasztalatok mutatják: az iskolákba kirendelt rendőri vagy más biztonsági szervek csak rövidtávon enyhíthetik a problémát, az iskolai agresszió gyökereit nem tárják fel – pedig hosszú távon épp erre lenne szükség a megelőzés érdekében.

– Jobb megoldás lenne átemelni minden intézménybe például a Békés Iskolák programját, ami szakemberekkel, együttesen kezeli az iskolai erőszakot, nem választja szét diákokra, tanárokra, szülőkre. A törvényjavaslat azért is aggályos, mert nem tudni, kiket takar pontosan a „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” elnevezés; rendőröket vagy valamilyen magáncég biztonsági embereit? Ők kapnak-e valamilyen pedagógiai útmutatást, képzést, erről lesz-e papírjuk? – sorolta a kérdéseket Szűcs Tamás.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szintén úgy véli, hogy a hatékony megelőzésre nem fektet elég hangsúlyt az oktatásirányítás.

– A prevenció lenne a legfontosabb, de nem rendőrállami módszerekkel. Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség, és a tanárképzésben is meg kellene jelennie annak, hogyan kell kezelni a magatartászavaros gyerekeket. Erre jelenleg egyetlen tantárgy sem tér ki – mondta.

Toytik Tamás szerint azt sem látni, milyen forrásból finanszíroznák az iskolai rendvédelmi szervek működését. A jövő évi költségvetés tervezetében plusz 80 milliárd forinttal jut több oktatásra, de ezt a tanárok 10 százalékos pótlékemelése és a szakképzésben dolgozóknak ígért átlagosan 30 százalékos béremelés fel is emészti.