Magángéppel Föld körüli pályára: ma először utasokkal indul a SpaceX Sárkánya a Nemzetközi Űrállomásra

Új korszak nyílik az űrrepülés történetében azzal, hogy a Tesla-gyáros Elon Musk magán-űrhajójával lőnek fel az űrbe asztronautákat.

Aki nem vesz saját autót, mert arra a néhány alkalomra olcsóbb bérelni, az nagyjából úgy gondolkodik, mint az amerikai űrhivatal, a NASA. Az utolsó saját űrjárműve, amellyel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldte asztronautáit, a 2011-ig használatos Space Shuttle űrrepülőgép volt, egy látványos, de drága és nehézkes konstrukció. Átmenetileg – és ez elég hosszú átmenet volt – a NASA a régi, de bevált orosz Szojuz űrhajókon bérelt helyeket, az utolsót idén őszre.

Minden amerikai–orosz külpolitikai feszültség ellenére az űr-együttműködés zavartalanul folyt. De most megint Amerikából szállhatnak fel az amerikaiak, mert végre működni kezd a kereskedelmi (azaz nem állami, hanem piaci, magáncéges) utaztatás, szép nevén a Commercial Crew Program.

A SpaceX vállalkozás – a Tesla villanyautókról is híres Elon Musk cége – Dragon (Sárkány) űrhajói az utóbbi években teherszállítóként bizonyítottak a Föld és az ISS közötti útvonalon. A személyszállításra átalakított változat első próbaútja, a Demo-1 sikeres volt, próbababával a fedélzeten.

Ma, magyar idő szerint 22:33-kor két veterán űrhajós, Bob Behnken (49) és Doug Hurley (53), az utolsó Space Shuttle pilótája indul útnak – ha az időjárás engedi. (A légierő ennek néhány órája 40 százalék esélyt adott.) Ez a küldetés lesz a Demo-2. Az űrhajó neve pedig – megkülönböztetésül a teherszállítóktól – Crew Dragon. Még nem dőlt el, hogy Behnken, Hurley és a Dragon mennyi időt tölt az ISS-en. 30 és 119 nap között bármi lehetséges.

A járműbérlés kifizetődőnek tűnik

A Szojuz fedélzetén egy helyért az amerikaiak körülbelül 80 millió dollárt fizetnek, Elon Musk 55 milliót számít fel. A Boeing, amely lemaradva bár, de még versenyben van Starliner űrhajójával, 90 millióra áraz be egy ülést. Bár az összehasonlítás nyilván nem pontos, a NASA azt mondja, hogy a SpaceX és a Boeing megbízása 20–30 milliárd dollárral olcsóbb, mint amennyibe a legutóbbi hasonló – igaz, több mint tíz éve hamvába holt – amerikai állami program, a Constellation kerülhetett volna.

A NASA az egyelőre 2024-re kitűzött új holdraszállási kalandjának, az Artemis-programnak egy részét is magáncégekhez szervezné ki. Most úgy néz ki, hogy a holdkompok – az űrhajó és az égitest között ingázó járművek – egy része működhetne kereskedelmi szolgáltatásként. Ennél valószínűleg fontosabb lehet az az általános piaci fejlemény, hogy akik a világűrben szeretnének kutatómunkát végezni, azok (illetve nyilván az intézeteik) hamarosan államközi együttműködés helyett magáncégtől is vásárolhatnának helyeket odafent.

Meglehet, a SpaceX ezeken a tudományos és turisztikai kuncsaftokon keresi meg, amit a NASA megspórol. Az amerikai hivatásosok után valamikor egy japán milliomost visznek Hold körüli útra, valamint Musk azt is tervezi, hogy egy világsztár, Tom Cruise forgathat filmet a Dragon fedélzetén. A fizetős turistautak talán már jövőre beindulnak.

Futurisztikus űrruha, tágas utastér

A SpaceX nemcsak üzletileg, hanem dizájnban is újat nyújt. A mindeddig általános, szűkös kapszulák helyett tágas az utastér, a gombok és karok helyét érintőképernyők és joystickek vették át – már amennyiben szükség van rájuk, mert a repülés szinte teljesen automatikus, még az ISS-hez csatlakozás sem igényel majd kézi vezérlést. (Egy szimulátorban azért otthon, a böngészőjében is kipróbálhatja, milyen embert próbáló feladat lenne a dokkolás vezérlése.) Arra is gondoltak – jó megérzéssel, mert a világsajtóban jelentékeny visszhangja van – hogy új, trendi, fehér-antracit űrhajós-ruhát tervezzenek.

A kabin hétszemélyes, de annyi ember nem is férne el az ISS fedélzetén. Ha minden jól megy, legközelebb kettő helyett már négy űrhajóst visz fel a Sárkány. Mind a hét helyre valószínűleg Hold-utazáskor lesz szükség.

A legfontosabb talán az, hogy a teherűrhajókhoz hasonlóan az utaskabinok is újra felhasználhatóak, csakúgy, mint a (szintén SpaceX gyártmányú) 25 tonna teherbírású Falcon–9 hordozórakéták első, legerősebb fokozata. Igen látványos, ahogyan a rakéta álló helyzetben puhán landol.

A leszállását a SpaceX tutajra emlékeztető „anyahajójára“ tervezik az Atlanti-óceánon. Hasonlóan ejtőernyőzi le magát a Crew Dragon, amikor visszatér az ISS-ről. Természetesen az újrafelhasználás is csökkenti a Föld és az ISS közötti ingázás költségeit.

Rizikófaktorok

Az űrhajózás ma sem egyszerű. (Igaz, a közúti közlekedés sem. Musk másik cégének, a Teslának is voltak kínos pillanatai, amikor a villanyautók önvezető üzemmódja halálos balesetekhez vezetett.) A Dragon több mint húsz teherszállító útja közül egy akadt, amelyik nem sikerült, és előfordultak balesetek a személyszállító kabin próbái közben is, de emberekben nem esett kár.

Az orosz helyett immár amerikai kézben lévő utaztatás előkészítését alig befolyásolta a Covid-19 járvány, bár óvatosságból a floridai Kennedy űrközpont személyzetét több műszakra választották szét. Arról viszont lebeszélik az érdeklődőket – feltehetőleg mérsékelt sikerrel –, hogy szokás szerint a helyszínen, tömegesen figyeljék a felszállást.

És végül: kis lépés két embernek, de nagy lépés a cég reklámjában, hogy Behnken és Hurley nem a hagyományos NASA-kisbusszal, hanem egy Musk-féle villanyautóval, egy Tesla X-szel teszi meg az utat a karanténból a felbocsátásra váró űrhajóhoz.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.