Uniós válságbüdzsé: Brüsszelen a sor, hogy végre kiköszörülje a csorbát, és elismerje a visegrádi államok teljesítményét

Az Európai Bizottság az előzetes hírek szerint a május 25-i héten elfogadja az Európai Unió 2021-től érvényes többéves pénzügyi keretét kiegészítő, a gazdaság talpra állítását segítő eszközét, amelyet a nemzetállamok által azonnal meghozott intézkedések és az eurócsoport által nemrégiben javasolt mintegy 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomag kiegészítésének szánnak. Most Brüsszelen a sor, hogy kiköszörülje a csorbát, és korrigálja a korábban az EU keleti felének tagállamaival szemben érvényesített sajátos költségvetési „büntetőpolitikát” - olvasható a Századvég közleményében.

A Bizottság tavaly novemberben megtette javaslatát a következő hétéves pénzügyi keretre, a közösség 2021–27 közötti költségvetési kiadásaira vonatkozóan. Ebből pedig kiderült, hogy – különösen Közép-Európát és az egyes mediterrán régiókat sújtó elképzelésként – jelentősen csökkentenék a költségvetésben például a közös agrárpolitika, a halászati politika, valamint a kohéziós politika finanszírozási arányait, ugyanakkor valamelyest emelnék az adminisztrációs kiadásokra szolgáló keretet. Az akkor közölt tervezet szerint a kohéziós politikához fűződő összes kiadást a büdzsén belül 33-ról 29 százalékra kívánják csökkenteni Brüsszel döntéshozói. Mindennek különösen rossz az üzenete akkor, amikor a Brexit nyomán egy eleve jóval szűkebbre szabott költségvetést kell a bruttó nemzeti jövedelmekhez képest lényegesen nagyobb nemzeti hozzájárulásokkal működtetni. Ennek a szűklátókörű szemléletnek tetejébe jött most az újabb, elhúzódó pandémiás gazdasági válság, amely súlyos változásokat, és  a régiók fejlődésének jelentős eltérését is előidézheti - olvasható a közleményben.

Az Európai Bizottságnak, az uniós intézmények fő döntéshozóinak szemléletváltást kell véghez vinnie, és a megváltozott globális, társadalmi és gazdasági erőtérben fel kell hagynia a számos politikai és kulturális kérdésben eltérő álláspontot képviselő közép-európai és balkáni országok „megregulázásával”.

Nem lehet büntetni például azokat a visegrádiakat a válság nyomán, amely államok sikeresen védekeztek a járvány ellen. Teljesen újfajta hozzáállás kell, és az eddigi elképzelésekhez szolidárisabb, igazságos forráselosztásra van szükség; Brüsszelnek fel kell hagynia végre az „oszd meg és uralkodj” elvvel, és nem szabad egymással szembeállítania a déli és keleti tagállamokat. Támogatni kell a járvány által különösen sújtott EU-tagországokat, ugyanakkor nem szabad büntetni a sikeres védekezést végrehajtó nemzetállamokat. Új, jóval szolidárisabb szemléletű költségvetést – az eredmények, az elvégzett munka méltó közösségi elismerését!

A Századvég friss közvélemény-kutatásából kiderül, hogy

a magyar társadalom többségének véleménye is a fenti álláspontot tükrözi: a megkérdezettek többsége, 65 százaléka szerint Magyarországnak küzdenie kell azért, hogy az uniós forrásokat igazságosan osszák el a tagállamok között, ezzel szemben 26 százalék nyilatkozott úgy, hogy Magyarországnak el kell fogadnia azt, amit a brüsszeli döntéshozók megítélnek neki.

Európa, a nemzetállamok egyenrangú és szolidáris közösségének jövője attól is függ, hogy mennyire vagyunk képesek érvényre juttatni a kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás elvét a közös érdekek alapján, Európa immár csaknem kétezer éves, keresztény alapú gazdasági és társadalomtanításának szellemében - írták.

Századvég