Nem kell a hegyekbe mennie, aki zergegidát akar látni

Februárban érkezett az innsbrucki állatkertből két zerge a Szegedi Vadasparkba, és nemrég újabb fővel bővült a család, május 19-én ugyanis megszületett az első hazai állatkerti zerge.

Bár zergék történelmi Magyarország területén is éltek, ennek ellenére ismeretlen fajnak számít nálunk, hiszen valahogy kimaradtak a hazai állatkerti gyűjteményekből. Ezért is számít kiemelt zoológiai eseménynek, hogy Szegeden is született zergegida.

- áll a hivatalos közleményben.

A kecskeformájú párosujjú patás Európa magashegységeiben él, egészen az Alpoktól a Kaukázusig, így itt a szomszédban, a Kárpátokban is. A gravitációt meghazudtoló fürgeséggel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat, köszönhetően erős lábizmainak, ízületeinek és rugalmas, szétterülő patájának. Legelterjedtebb alfaja az alpesi zerge, viszont egyes elszigetelt alfajai, mint a tátrai és a dél-franciaországi kartauzi zerge veszélyeztetettnek számítanak. Ferenc József császárnak köszönhetően Európán és Kis-Ázsián kívül még Új-Zéland déli szigetén is élnek zergék.

A zerge kontrasztos mintázata egyrészt a rejtőzését szolgálja, másrészt egyedi, tetszetős megjelenést kölcsönöz számukra. A nyakán és a farán meghosszabbodott szőr izgalmi állapotban felborzolódik, ez a közismert „zergetoll”, amely a vadászok körében még a szarvaknál is népszerűbb trófea. Mindkét nemre jellemző a hátrafelé hajló szarv, amely más tülkösszarvúakkal ellentétben vékony, felfelé álló, enyhén kampós, és védekezésre szaporodási időszakban a hímek a nőstényért vívott küzdelmében szolgál. 

A nőstények vemhessége 24-26 hétig tart, többnyire 1, ritkán 2 kicsinyüket kb. 6 hétig táplálják, míg önállóan el nem kezdenek legelészni.