https://img0.hvg.hu/image.aspx?id=5eb40d1c-6d4f-49bc-872d-c9329ae4ff19&view=da658e97-86c0-40f3-acd3-b0a850f32c30

Itt az uniós Marshall-terv: 750 milliárd eurót szán Brüsszel a gazdaság helyreállítására

by

Kiderültek az első részletek a délután bemutatandó csomagról.

750 milliárd eurós mentőcsomagot javasol az Európai Bizottság a koronavírus okozta válság utáni helyreállításra – közölte a Twitteren Paolo Gentiloni, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja. Az összeg kétharmada vissza nem térítendő támogatások formájában kerülne az országokhoz, a többi 250 milliárd pedig kölcsönként lenne elérhető – írja több portál brüsszeli forrásokra hivatkozva. A csomag finanszírozására az Európai Bizottság 750 milliárd eurós hitelt kíván felvenni a tőkepiacról. Ez az első eset, hogy a brüsszeli testület az EU finanszírozását piaci forrásból kívánja biztosítani, ami komoly áttörést jelent az uniós integráció történetében.

A Bloomberg a pénz elosztásáról is közöl részleteket. A portál szerint az olaszok 81,8 milliárd eurót kapnának, a spanyolok 77,3 milliárdot, Görögország 22,5 milliárdot, míg a franciáknak 39 milliárd jutna. A kiszivárogtatás hírére az olasz állampapírok hozama gyors esésnek indult – a magyarázat erre az, hogy a bizottság által felvett hitel az elsőrendű hitelminősítés miatt is sokkal kedvezőbb feltételekkel történne meg. A javaslat azonban nem csak a rosszabb piaci megítélésű – ugyanakkor aránytalanul súlyos problémákkal küzdő - dél-európai országok számára jelent megkönnyebbülést, de a gazdaság helyreállítására a legnagyobb forrásokat szánó Európai Központi Bank számára is.

A bizottság költségvetési javaslatát délután az Európai Parlamentben mutatja be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ekkor derül ki az is, hogy Magyarország mekkora forrást kaphat, illetve hogy a bizottság hogyan tervezi visszafizetni a hitelt. A Politico által megszellőztetett javaslat szerint a hitelek visszafizetését nem a tagállamok forrásaiból, hanem közös adók kivetésével, illetve a szén-dioxid-kvóta-kereskedelemből származó bevétel növelésével képzelnék el. A magyar kormány élesen ellenzi a közös adókat (elsősorban a digitális gazdasági szereplőire kivetett teherről van szó).