https://www.bama.hu/wp-content/uploads/2020/05/+otf/1470x600/1LHPMizBYhj+E3Zg93ld5U5PVF9WRVJZX1NFQ7rw4TMWQLnCCx0UnS2Pl__R5Q1dxlM9kpMtLh+W6O__qE/dn12matro-1-scaled.jpg
SZPONZORÁLT TARTALOM

Itt az idő gondolkodni, valamint újratervezni!

A válság előtt is folyamatosan, mint ahogy az elmúlt másfél hónapban is, gazdasági elemzéseket végeztünk, figyeljük a helyi, az országos és a nemzetközi gazdasági folyamatokat. A kép összetett és sem a megoldást, sem a helyzetet nem lehet egymondatos tézisekkel leírni, illetve elemezni – kezdi a helyzet ábrázolását Rabb Szabolcs, a PBKIK főtitkára.

– Március közepén, a koronavírus-válság első napjaiban nyilatkoztam a sajtónak a következő gondolatokat, amelyek relevanciája még erősebb most, mint akkor: „Két szcenárió van, az egyik alapján késő tavasszal visszatérünk a régi, de nem a megszokott kerékvágásba. Egy másik szerint elhúzódó járványkezelés és még hosszabb hatású gazdasági válság következik, akkor talán ősszel tud a gazdasági szféra újult erővel elindulni. Azért mondom, hogy a régi, de nem megszokott kerékvágás, mert itt az ideje a válság következményei mentén a jövőbeni üzleti gazdasági és társadalmi folyamatokat átalakítani, fejleszteni. Csak néhány példa: a globális értékláncok, az alapanyag-hálózatok és a beszállítói láncok elképesztő módon kitettek egy válságnak. Ezeket rövidíteni szükséges. A körkörös gazdaság és a helyi termékek (élelmiszer, alapanyag, helyi beszállító) elvei és gyakorlata felértékelődik. Szembe kell néznünk a túlfogyasztási kényszer csökkentésével – az eddigi húzóágazatok (autóipar) felszabaduló kapacitásait szükséges lesz átterelni, átszervezni az egészségipar, az élelmiszeripar, a megújuló energia és a hasonló ágazatokba. Itt az idő gondolkodni és újratervezni, megújulni. Egyéni, társadalmi és gazdasági szinten is.”

– Milyen változásokat tapasztalnak a megyei vállalkozások életében?
– Az előbbi gondolatok mentén a helyi cégekkel egyeztetve nagyon sokan már átszervezték gyártási kapacitásaikat másik vagy új termék gyártására. Feszes költséggazdálkodást vezetnek, egyre erősebben támaszkodnak a helyi kapacitásokra, így rövidítve a beszállítói láncot és teremtve volumenében nagyobb helyi hozzáadott értéket. A megye amúgy is az egyik leghátrányosabb és gazdasági, társadalmi mutatóiban legelmaradottabb megye Magyarországon. Számos infrastrukturális és strukturális problémával küzd, amelyeket a válság felerősít. A szolgáltató szektor kényszerű leállása azonnal negatívan érintette a megye kisvállalkozásainak jelentős részét. A közép- és nagyvállalatok a feldolgozóiparban lassabb ütemű termelésivolumen-csökkenést szenvednek el, de a megindulásuk is sokkal hosszadalmasabb és nehezebb lesz, tekintettel a komplex működési sajátosságaikra, mint például a beszállítói láncok, alapanyag-logisztika, a járműipar általános zuhanása. Most együtt van jelen a keresleti és kínálati hiány, együttesen szükséges ezt kormányzati szinten gyorsan és hatékonyan kezelni.

– Milyen lépéseket tett a kamara a vállalkozások működésének stabilizálása érdekében?
– Kamaránk komplexen igyekszik kezelni a válság hatásait és a megoldási javaslatokat is. Csak néhány fontos pontot említek a javaslatainkat tartalmazó tanulmányból: a gépipar fókuszált támogatása, a mikro- és kisvállalkozói kör gyors és legalább 50%-os munkabér-támogatási rendszere, a SZÉP-kártya 2020. évre vonatkozó komplex megújítása, innovációs Széchenyi-kártya, befektetői támogatás 1 + 1 rendszere, amely a helyi beszállítói kör támogatását jelenti a külföldi működő tőke támogatása mellett… stb. Meglátásunk szerint a megyének sürgősen szakítania kell az újraelosztási rendszerre építő stratégiájával. Kilenc ágazat mérvadó cégeinek vezetőivel egyeztettünk az elmúlt másfél hétben a válságot követő újraindulás lehetőségeiről, a fejlesztés eszközeiről. Az egyeztetések eredményeit június közepéig összefoglaljuk, és annak mentén szervezzük a kamarai aktivitásokat.

– Milyen tanulságokkal szolgál a jelenlegi helyzet a kamara, a vállalkozások számára?
– Meg kell érteniük a megyei fajsúlyos entitásoknak, hogy értéket teremtő gazdaság nélkül nem lehet fejlődési pályára állítani Baranyát. Kompetenciákra építő, egymással nem versengő együttműködésre van szükség, amelynek egyik stratégiai eleme az MKIK országos anyagában is megjelenő Baranyai Iparfejlesztési Program. Ez 40-50 hazai tulajdonú vállalkozás fejlesztési támogatása mentén képes 200-400 helyi kkv gyors megindulására, beszállítói és kooperációs aktivitások lendületes növelésére. A mérvadó külföldi tulajdonú vállalkozásokkal is egyeztetett program a környezet­ipar, az energia-, a biotechnológia-, a gépipar, az ICT fejlesztések mentén felépülő szegmens stratégiája, amely képes decentralizáltan, de központi forrásokkal megtámogatva beindítani a megyei gazdasági, politikai és intézményi szereplőket is.

Új hitelkonstrukciók állami támogatással

A Széchenyi Kártya Program keretében kifejezetten a Covid–19 járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére négy új hitelkonstrukció került bevezetésre. Az új, kiemelt mértékű állami támogatással elérhető konstrukciók célja, hogy a koronavírus-járvány hatására kedvezőtlen helyzetbe jutott mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes feltételek mellett, gyorsan és könnyen elérhető forráshoz jussanak, segítve ezzel is a munkahelyek megőrzését és a normál üzletmenet visszaállítását. Az új hitelkonstrukciók minden eddiginél kedvezőbb kondíciókkal, rendkívül alacsony, a teljes futamidő alatt fixkamaton elérhetőek a vállalkozások számára. A hitelkonstrukciók fő biztosítéka egységesen a Garantiqa Zrt. 90%-os kezességvállalása, illetve a feltételeknek megfelelő magánszemély készfizető kezességvállalása, egyes esetekben tárgyi biztosíték.

Széchenyi Kártya
Folyószámlahitel Plusz

Kétéves futamidejű, maximum 100 millió forint összegben igényelhető, szabad felhasználású folyószámlahitel, a vállalkozások átmeneti likviditási problémáinak áthidalására. A hitel fix évi 0,1% nettó kamat mellett érhető el a vállalkozások számára. Önállóan nem igényelhető, csak a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitellel 40-60 százalékos arányban kombinálva.

Széchenyi
Munkahelymegtartó Hitel

Kétéves futamidejű, maximum 750 millió forint összegű forgóeszközhitel. A munkahelyek megtartását segíti azáltal, hogy a vállalkozás számára maximum 9 havi, a válság által kiemelten érintett ágazatokban működő vállalkozások részére maximum 18 havi bérköltségükkel megegyező hitel­összeget biztosít. A Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel fix évi 0,1% nettó kamat mellett érhető el. Önállóan is igényelhető. A hitel törlesztésének megkezdésére a 9 hónapos türelmi időt követően kerül sor.

Széchenyi Likviditási Hitel

Hároméves futamidejű, maximum 250 millió forint összegű, szabad felhasználású forgóeszközhitel (a hitel összege számla nélkül is lehívható). A forgóeszköz beszerzése, egyéb igénybe vett szolgáltatások finanszírozása mellett fennálló forgóeszközhitelek kiváltására is használható. A Széchenyi Likviditási Hitel fix évi 0,2% nettó kamat mellett érhető el.

Széchenyi Beruházási
Hitel Plusz

A Széchenyi Beruházási Hitel Plusz akár 1 milliárd forint összegű beruházási hitelek igénylését is lehetővé teszi a teljes futamidő alatt fix évi 0,5% nettó kamat mellett. A maximális futamidő akár 10 év is lehet. A széles körű beruházási hitelcélok megvalósítása mellett a hitel fennálló piaci árazás szerint nyújtott beruházási hitelek kiváltására is használható. A hitel maximum 6 éves futamidőre tehergépjármű-vásárlásra is igénybe vehető. A hitel törlesztésének megkezdésére akár 24 hónapos türelmi idő is igényelhető.

Agrár Széchenyi
Kártya Plusz

Az Agrár Széchenyi Kártya Programon belül is új konstrukció került bevezetésre a mezőgazdasági szektornak.
Az új konstrukciók már igényelhetőek a kamarai ügyfélszolgálati irodákban.

Bővebben: www.pbkik.hu

Megkoronázva
https://www.bama.hu/wp-content/uploads/2020/05/+otf/922w/dn12sikfoitamaslp-1.jpg
Dr. Síkfői Tamás elnök, PBKIK

2020 eddig az utóbbi évtizedek egyik legellentmondásosabb időszaka volt. A világjárvány és válság értékelése, kezelése, így következményei igen különbözőek országonként és az unióban. Ahogy a világban, úgy hazánkban is néha megkésve, túlszabályozva, nem egyértelmű rendeletekkel avatkozott be az állam a válságfolyamatokba, igaz, összességében eddig jóval sikeresebben, mint számos más országban.

A vállalkozások helyzete is jelentős különbségeket mutat, az ellehetetlenüléstől a teljes kapacitáskihasználtságig igen széles a spektrum. Jelentős volt a munkaerő-leépítés, ugyanakkor több cég munkaerőhiánnyal küzd. Elgondolkodtató a globális cégek gyakori válasza, ahogy a válságban bezárták nyugati gyáraikat, és azok termelését az eddig alacsonyabb termelékenységgel „számolt” közép-európai, magyar gyáraikba helyezték át. Joggal számíthatunk arra, hogy az újjászerveződésben a hatalmi rendszer csúcsán elhelyezkedő globális cégek beszállítóikra és a társadalmakra hárítják veszteségeik jó részét.

Ennek fényében is meghökkenve olvasom azokat a nemzetközi nyilatkozatokat, hogy a járvány okozta válság megoldja a versenyképességi struktúraváltást, az erőforrások a fejlődőképes vállalkozásokhoz kerülnek. Vajmi kevéssé érdeklik a társadalom, a gazdaság, a technika fejlődési irányai és a versenyképessége azt a „szakértőt”, aki a koordinált fejlesztőmunka és igazságos erőforrás-allokáció, a korrekt, versenyképes szabályozás helyett a Covid–19 „áldásos” hatásait méltatja.

Fejlesztési programjaink is lelassultak. A háttérben folyamatos, erős lobbit fejtettünk ki a válságintézkedések gyorsabb, egyszerűbb és igazságosabb kialakításáért. Mind a kamara hivatala, mind a tagvállalkozások és szakembereik minden tőlük telhetőt megtettek a problémák enyhítésére, elsősorban a kkv-k felé. Nem igazán volt olyan kérésünk a cégek és partnereink felé a többiek érdekében, amit ha módjukban állt, ne teljesítettek volna. Köszönet érte.

Kamaránk minden országos kormányzati és szakmai adat­igénynek, elemzési, értékelési kérésnek időben és minőségben eleget tett. Az eddigi intézkedéseket kamaránk is javasolta a döntéshozók felé, mind önkormányzati, mind kormányzati szinten… Bár gyorsabb tempót és hatékonyabb válaszokat kértünk. A válság kimenetele még bizonytalan, így a kamarai feladatok is. Az újrainduláshoz ágazatonként, szakmánként felkértünk elismert vállalkozókat, fogalmazzák meg a szükséges kamarai aktivitásokat, az állam, az önkormányzatok felé kezdeményezendő intézkedéseket.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a világunk e járvány és válság után megváltozik. Valóban, több ágazatban teljesen át kell gondolni az üzleti modelleket. De ne feledjük, a globalizált világban bizony nem véletlenek véletlenszerű láncolatának következményei a „történések”. Látható, hogy a világgazdaság erőközpontjaiban (és bizony még a periférián is) milyen hatalmas vagyoni, jövedelmi és társadalmi átrendeződéseket indított el ez a 129,6 nm nagyságú vírus. Visszakövethető a globális gyógyszeripar aktivitása is az elmúlt egy évben, látható a szakemberek, pl. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász javaslatai alapján, miképp nő az ellenállás az emberek érdekében pl. a globális cégek profitérdekeit védő jelenlegi szabadalmi rendszerekkel szemben. A várakozások ellenére a változások nem biztos, hogy az élhetőbb világ, a zöld gazdaság felé fognak irányulni.

Lokálisan felkészülni szinte lehetetlen, mégis a helyi társadalom, cégeink, családjaink érdekében elemeznünk kell a minket ért hatásokat. Az új típusú válság valószínűleg csak az első volt a sorban, és a következők is mind a társadalmak, a világgazdaság és a világpolitika főbb erőközpontjai közötti küzdelem eszközei lesznek. A lokális válasz erre csak a gazdaságon belüli, és az egyetemi és önkormányzati együttműködés, a versenyképesség növelése, a hálózatosodás, a klaszteresedés, és a helyi szolidaritás erősítése lehet.