Szellős padsorok, plexifal, négynaponta önteszt

Magyarországon június első hetében nyitnak ugyan valamicskét az iskolák az eddigi teljes bezártságon, és újra lehetnek majd személyes tanár-diák találkozók, de a távoktatást már nem cserélik vissza hagyományos tanításra a vakációig hátralévő időre. Ezzel a döntéssel az óvatosabb országok közé tartozunk Európában.

Az iskola kisebb-nagyobb mértékben mostanra már – a múlt hét eleji állás szerint – 22 európai államban újraindult, amit a gazdaság újraindításához is fontosnak tartanak.  Egyelőre nem látszik, hogy baj lett volna ebből, igaz, annyira kevés idő telt el az újranyitás óta, hogy nem lehet még tiszta képünk az esetleges következményekről. Mindenesetre az európai uniós oktatási miniszterek videókonferenciáján legutóbb az hangzott el, hogy az iskolák kinyitása óta nem érzékelhető számottevő emelkedés a koronavírus-fertőzések számában se a gyerekeknél, se a tanároknál, se a szülőknél, írta a Guardian.

Ezekben az országokban a járvány már visszaszorulóban volt, mire ezt meglépték, de olyan államok is vannak, amik szeptemberig már nem számolnak a diákok visszatérésével az intézményekbe.

• Melyik országok nyitották eddig újra az iskoláikat?
• Milyen szigorú intézkedések bevezetése mellett volt lehetséges az újranyitás?
• Mennyi helyen marad a távoktatás a tanév hátralévő részében?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.

Támogass te is!

A dánok élen járnak

A sort a dánok nyitották, akik – ahogy megírtuk – a norvégokkal együtt az elsők közt vezettek be korlátozásokat a járvány miatt, és az esetszámok stabilizálódása után nagyon hamar kezdtek bele az enyhítésekbe is. Dániában az általános iskolák már április 15-én kinyitottak. A szigorú higiéniás és távolságtartási szabályok, amelyeket itt előírtak, azóta számos másik ország iskolai óvintézkedései között visszaköszöntek, néhol kiegészülve újabbakkal. A legfontosabbak:

• Aki beteg, maradjon otthon: Ez értelemszerűen a diákok, illetve a szüleik felelőssége. Mivel a fertőzötteknek nem feltétlenül vannak tüneteik, teljesen megakadályozni úgysem lehet, hogy a vírus bejusson az iskolákba, de azért sokat számít, ha legalább azok otthon maradnak, akik betegnek érzik magukat. 
• Kézmosás: Legyen minden feltétel adott a gyakori, alapos kézmosáshoz: meleg víz, bőséges ellátmány szappanból, kéztörlőből, és lehetőleg ezen felül is helyezzenek ki kézfertőtlenítőket olyan nagy forgalmú helyeken, mint a bejárat vagy az ebédlő. A lehetőség biztosítása mellett nem árt a plusz biztatás sem: a svédek, akiknél eleve nem volt egységes iskolaleállás, kézmosásra nógató posztereket ragasztottak ki az iskolákban, a dánoknál pedig legalább óránkénti kézmosás része az iskolások programjának.
• Sokkal gyakoribb takarítás: Meg kell oldani az ajtók, kilincsek, számítógépek és más közösen használt eszközök napi legalább egyszeri, de lehetőleg inkább többszöri megtisztítását. A norvégoknál a gyerekeknek is feladatot szántak ebben: ott az ő dolguk, hogy a nap végén lemossák a saját asztalukat.
• Kisebb gyerekcsoportok: A lényeg, hogy a gyerekek a hagyományos osztályoknál kisebb csoportokban tanuljanak, mozogjanak együtt, így ha egy beteg be is keveredik a közösségbe, kevesebb társát tudja megfertőzni. A nagyon szigorú dánoknál például csak három gyerek mehet egymáshoz közel zárt térben, ők egy másik hármas csoporttal együtt mehetnek ki az udvarra, és két ilyen hatos csoport számít most egy osztálynak. A legnagyobb megengedett osztálylétszámot amúgy a legtöbb országban 15-nél húzták meg. Emiatt több pedagógusra lehet szükség, amit a skótok például úgy terveznek megoldani, hogy nyugdíjas tanárokat hívnak vissza, akik leginkább az online oktatásba beszállva tudják majd tehermentesíteni a kollégáikat.

• Csúsztatott szünetek, ebédidő: A cél az, hogy a kisebb csoportok ne keveredjenek egymással a tanítási órákon kívül sem: az iskolába érkezéskor, hazamenetelkor, szünetekben vagy ebédidőben. Ezt úgy lehet a legegyszerűbben megoldani, ha csoportonként kinek-kinek máskor van a szünet, az ebéd és a többi, tehát külön idősávokat határoznak meg. Ez szerepel például az angliai központi iránymutatásban, ahol június 1-től várható a nyitás az alsóbb évfolyamokon.
• Terjeszkedés térben: Ahhoz, hogy a gyerekek lehetőleg tartani tudják egymás között az ajánlott távolságot, több helyre van szükség. Dániában például miután a padokat egymástól 2 méterre tették, az órák jelentős részét elkezdték inkább az udvaron megtartani. Több iskolában sátrakat állítottak fel odakint, hogy az eső se okozzon gondot. A svéd iskolások tavasszal, nyáron amúgy is sokat vannak a szabadban, erre most még jobban ráerősítettek. Skóciában, ahol csak augusztus 11-én, a nyári szünet után lesz nyitás, teljesen új tanítási helyszínek bevonásával oldják meg, hogy egymástól 2 méterre tudjanak ülni a gyerekek. Megállapodtak könyvtárakkal, szabadidő- és konferencia-központokkal, sőt, a járványhelyzet miatt átmenetileg üresen álló, erre a célra kibérelt üzleti helyiségekben is lesznek tanórák. 

• Távolságtartás segítése, amennyire lehet: A legkisebbektől elég reménytelen lenne elvárni, hogy fegyelmezetten tartsák a biztonságos távolságot a társaiktól. Amit tenni lehet: kisebb területekre osztani a játszóteret, vagy például, ahogy egy norvég iskolánál tették, a földre festett virágokkal jelezni, hol kellene állni. Ugyancsak a norvégoknál: ahol jár iskolabusz, azon egy-egy üres hely kihagyásával ülnek a gyerekek.
• Az iskolán belüli vándorlás leállítása: Egy adott gyerekcsoport lehetőleg ugyanott töltse az egész napját, inkább a szaktanárok járjanak teremről teremre, mint egész osztályok.
• Se bulik, se ünnepségek: A koronavírus elleni védekezés egyik alapintézkedése volt a tömegrendezvények betiltása, és ez vonatkozik az iskolai programokra is.

Norvég nyunyóka

A legrészletesebb, legaprólékosabb szabály- és javaslatgyűjteményt a norvégoknál találtuk, ahol április 27-e óta működnek újra az általános iskolák. Norvégiában külön biztonsági javaslatokat fogalmaztak meg még az egyes tantárgyakra szabva is. Leírták például, hogy testnevelés óra után lehetőleg ne zuhanyozzanak le a gyerekek, majd csak otthon, és ha már sport: kerüljenek minden olyat, ahol közel kell lenni másokhoz, például egy ideig ne legyen se társastánc, se küzdősport az iskolákban. A norvég iránymutatásban benne van az is, hogy

A magyaroknak már ismerős nyunyókakérdésre is kitérnek: a gyerekek ne vigyenek magukkal játékot az iskolába, és ha egy mód van rá, egyedül fogyasszák el az ebédjüket, ne kínálgassák körbe egymást, ne osztozkodjanak. A javaslatoknak van egy, pedagógusokat célzó csoportja is: kérik például az egymás közti üdvözlő kézfogás mellőzését és azt, hogy a tanárok most ne viseljenek ékszert a kezükön.

Szintén elég részletes ajánláscsomagot küldött Görögországban az oktatási minisztérium, miután május 11-én újra kinyitottak az általános iskolák alsó tagozatai, egy héttel később pedig a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek. A legalább másfél méteres távolságon túl arra is felhívták a tanulók figyelmét, hogy ne adják oda egymásnak a tankönyveket, jegyzeteket, tollakat, sem pedig más tanszereket. A notebookok billentyűzetén védőfóliát kell használni, a székeket pedig minden diák után fertőtleníteni kell azokon a helyeken, ahol többen is megfordulnak.

Lépcsős újranyitás

Sok európai ország választotta azt a megoldást, hogy egyes évfolyamokkal, jellemzően a legkisebbekkel kezdte, kezdi az újranyitást, és lépcsőzetesen jöttek, jönnek később az idősebbek. Emögött egyrészt az a megfontolás van, hogy őket nehezebb távoktatásban tanítani, de az is fontos szempont lehet, hogy ha az a cél, hogy a szülők visszamehessenek dolgozni, a kisebb gyerekek felügyeletét mindenképpen meg kell oldani, míg mondjuk a végzős középiskolások már maradhatnak egyedül is otthon napközben.

Az, hogy első körben nem az összes gyerek zúdult be az iskolába, jól jött a távolság megtartására tett erőfeszítéseknél. A norvégoknál például az alsó tagozatos gyerekek nem padokban, hanem közös asztaloknál szoktak ülni, de most, amíg csak a 6-11 éves korosztály járt iskolába, beültették őket inkább a még üres felsőbb évfolyamokról elhozott, egyszemélyes padokba.

Franciaországban, ahol az iskolák újranyitását elsősorban azzal magyarázzák, hogy a nehéz helyzetben lévő, küszködő diákok ne maradjanak le vészesen, május 11-én mentek vissza az iskoláikba első lépcsőben az alsó tagozatosok. Egy héttel később következett a 11-13 éves korosztály, de csak az úgynevezett zöld zónákban, az ország vírusveszély szempontjából kevésbé kockázatosnak minősített területein, tehát például Párizsban nem. A felsőbb évfolyamok várhatóan júniustól térnek vissza az iskolákba, de ők is csak a zöld zónákban.

Az első körben összesen 40 ezer óvoda és általános iskola nyitott ki, a francia gyerekek harmada került vissza a közösségbe. Egy héttel később 70 olyan Covid-19-es megbetegedésről tudtak az országban, amely a frissen kinyitott intézményekhez volt köthető, és emiatt számos iskolát be is zártak. A franciák a 11 évesnél idősebb diákoktól maszkviselést várnak el: akinek nincs saját, annak az állam biztosít az ígéret szerint.

Mindeközben Hollandiában volt olyan iskola, ahol egymás mellett hagyták az alsósok asztalait, viszont három oldalról plexiüveget szereltek fel mindegyikre, ezzel védve a diákokat. Az általános iskolák május 11-én nyithattak ki, de minden tankerületnek magának kellett meghatároznia ajánlásokat, és iskolánként is lehetnek eltérések. Itt is sokszor csoportokra bontva, más napokon fogadják a gyerekeket, de olyan intézmény is van, ahol az alsósok az egyik, a felsősök egy másik bejáratot használnak, hogy ezzel is csökkentsék a zsúfoltságot. A Telegraaf lap szerint egyszerre csak a tanulók fele lehet bent egyelőre, ez június 8-tól változhat meg, az utolsó hónapra állhat vissza a korábbi létszám.

Belgiumban május 18-án első körben az általános iskolások és a középiskolások közül is az utolsó évfolyamok térhettek vissza, az oktatási intézményekben belga lapok szerint ehhez 850 ezer maszkot osztottak ki. Egy osztályban legfeljebb 10 diák vehet részt a tanórákon, az oktatás turnusokban zajlik. Volt olyan iskola, ahol a maszk mellé arcpajzsot is kaptak a tanárok, belépés előtt megmérik a tanárok és a diákok testhőmérsékletet is. Egyes iskolákban úgy alakították át a termeket a tanításhoz, hogy a gyerekeknek legalább négy négyzetméter, a tanároknak nyolc négyzetméter hely jusson.

Egy német iskola öntesztet is biztosít

Németország már április 20-án megkezdte az újranyitást, és a lépcsős folyamatban más utat választott: ott az idősebb diákok mentek újra iskolába először, nem a fiatalabbak, mint sok más helyen. Azzal érveltek, hogy ők jobban tudják tartani a maszkok viselésére és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Május elején jelentették be, hogy minden gyereknek lesz még lehetősége újra iskolába menni a nyári szünet előtt, de az általános távolságtartási és higiéniai szabályok mellett a Reuters szerint a tartományok maguk határozhatják meg, milyen lépéseket hoznak. 

Ez érinti a maszkviselést is, ami Bajorországban például hétéves kortól felfelé kötelező. Szászországban viszont szülők egy csoportja bírósághoz is fordult, a keresetük nyomán pedig a hatóságok kénytelenek voltak bejelenteni, hogy önkéntes alapú a bejárás. A vita azután indult el, hogy miközben a legtöbb tartományban csak az osztályok fele van egyszerre bent, és a különböző csoportok más napokon járnak iskolába, Szászországban a helyi vezetés szerint a fiatalabb gyerekekre leselkedő veszély annyira alacsony, hogy a teljes osztályok újrakezdhették volna a tanulást.

Egészen különleges helyzetben vannak viszont a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban lévő Neustrelitz városában az egyik középiskola tanulói:

Egy teszt normális esetben nem lenne olcsó, de egy biotechnológiai vállalat ingyenes teszteket ajánlott fel az iskolának. A mintákat elemzik, másnap visszaküldik emailben az eredményt, a negatív mintát adó diákok pedig kapnak is egy zöld matricát, amivel maszk nélkül mozoghatnak az iskolában. A csúsztatott szünetek mellett az iskolában arra is figyelnek, hogy folyamatosan nyitva legyenek az ablakok és az ajtók, hogy járjon a levegő. A létszámkorlát miatt a tanárok többször két egymás melletti terem között ingázva tartanak párhuzamosan órát.

Ilyen általános tesztelési lehetőség nem nagyon áll az iskolák rendelkezésére a világban, viszont a 614 ezer lakosú Luxemburg megengedhette magának a New York Times szerint, hogy a végzős osztályokban az összes középiskolást letesztelje, 8500 diákot, mielőtt újranyitottak volna május elején egyes intézményeket.

Környező országok is javában nyitnak

Az érettségi előtt állók és a szakiskolák végzősei az enyhítések jegyében már május 4-én visszatérhettek az iskolákba Ausztriában. Május 18-tól az általános iskolások, a középiskolák alsóbb osztályaiban tanulók, valamint a speciális iskolák diákjai számára is újraindult a tanítás az iskolákban. Ausztriában is szétbontották az osztályokat két, legfeljebb 18 fős csoportra: az egyik hétfőtől szerdáig, a másik csütörtökön és pénteken megy be, majd a következő héten cserélnek.

A távolságtartás és rendszeres kézmosás mellett az iskola épületében kötelező a szájmaszk viselése, azt csak a termekben lehet levenni. Írásbeli dolgozatok nincsenek, csak szóbeli vizsgák vannak. A szülők dönthetik el, hogy engedik-e gyereküket iskolába, az oktatási minisztérium előzetes felmérése alapján azonban 86 százalékuk egyetértett az iskola folytatásával.

Szlovákiában Igor Matovič kormányfő május közepén jelentette be, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai júniustól térhetnek vissza, de a Slovak Spectator szerint ott is minden önkéntes alapon megy majd. A fenntartó hozza meg a végső döntést az újranyitásról, és a szülőknek nem lesz kötelező iskolába küldeniük a gyereküket. A távoktatást az iskola lehetőségeihez mérten folytatni kell az otthon maradóknak és a felsősöknek.

Egyszerre 15 gyerek lehet óvodai, és 20 egy iskolai csoportban. A csoporton belül nem kell maszkot viselniük a gyerekeknek, de minden más iskolai helyzetben igen. A tanároknak kötelező a maszkviselés. Csak velük egy háztartásban élő személy hozhatja, viheti a gyerekeket, és meg kell mérni a testhőmérsékletüket az épületbe lépés előtt.

Szlovénia az első EU-s ország, ahol hivatalosan is bejelentették a járvány végét május közepén, de ez nem jelenti azt, hogy az oktatást korlátozások nélkül indították volna újra. Ott első körben kinyithattak egyes középfokú szakiskolák, az autósiskolák, illetve az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai, valamint a kollégiumok is, de hétfőn már a felsősök utolsó évfolyamai is visszatérhettek. Az első napokban az általános iskolásoknak a 35 százaléka, az óvodásoknak pedig a fele ment azonban csak be. Az óvodai csoportokban egyszerre legfeljebb 8-10-en lehetnek, míg az általános iskolaiakban 10-15-en. A zeneiskolákban csak az egyéni órák lesznek helyben megtartva, a csoportos órák maradnak online.

A svédek saját úton ebben is

A legtöbb országban meghagytak több-kevesebb szabadságot az iskoláknak, hogy eldöntsék, mikor állnak készen a nyitásra, mikorra tudják megteremteni a feltételeket. 

Svédország iskolaügyben is különutas volt: itt eleve nyitva maradtak az iskolák a járvány csúcsán is, a távoktatásra áttérést csak az egyetemeken és a középiskola felső évfolyamain, a 16 év feletti diákoknál ajánlották. Ugyanakkor az egyes iskoláknak döntési szabadságuk volt: megtehették, hogy mégis becsuknak, és voltak is, amelyek így tettek. Arra is megvolt a svédeknél a lehetőség, hogy az iskolák egyedileg közbülső megoldást dolgozzanak ki, például csak a fontos vizsgára készülő diákokat fogadják, vagy azokat, akik az otthoni környezet miatt sérülékenynek számítanak. 

A szülőknek is hagytak mozgásteret például Norvégiában, ahol igazolatlan hiányzás nélkül otthon tarthatta a gyerekét, aki úgy ítélte meg, hogy ez számukra a biztonságos. Horvátországban viszont arról kellett nyilatkozniuk a szülőknek írásban, hogy a közegészségügyi intézet ajánlásai ellenére, saját felelősségükre küldik iskolába gyermeküket. Csehországban is a szülők dönthették el, elengedik-e már a gyereküket az iskolába, miután múlt hétfőn újraindultak az általános iskolák alsó tagozatai. Az MTI szerint volt, ahol az iskolások 80-85 százaléka is visszatért az iskolapadba, máshol alig negyedük. A hagyományos általános iskolai oktatást teljes egészében szeptember elsején tervezik újraindítani.

A távoktatás is marad még

Ezzel ellentétes megközelítésre is van európai példa: Finnország, ahol felzúdulást is okozott a kormányzat döntése, miszerint május 14. után kötelezően újra kellett kezdeni az iskolába járást az alapfokú oktatásban, a távoktatás csak a felsőbb évfolyamokon folytatódhatott. A finneknél ez a szigor egyébként csak két hétre, 11 tanítási napra szól, mert június elejével véget ér a tanév.

Norvégiában, Belgiumban (és még több másik helyen, például Skóciában is így lesz) az újranyitás mellett megmaradt valamennyire a távoktatás is, és egy kevert rendszer jött létre. Ezzel elkerülhető, hogy túl sok diák legyen bent egyszerre az épületben. A norvégok például csak az olyan tárgyakat tanítják most kötelezően az iskolákban, ahol nagyon fontos a személyes jelenlét, mint például a testnevelés vagy az ének.

Horvátországban május közepétől az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai is újraindultak, de az online oktatás sem ért még véget, ahogy a felsősöknek és a középiskolásoknak is a távoktatás megtartását javasolták egyelőre. Az első két hétben csak a kisiskolások 2 százaléka ment vissza az iskolába, ezért egy rendeletben előírták, hogy már csak megfelelő indokkal lehet otthon tartani a gyerekeket. 

Lengyelországban május 25-től az alsó tagozatos iskolásoknak lehet tartani bizonyos foglalkozásokat korlátozott létszámú csoportokban, és az érettségire készülő diákok is konzultálhattak a tanárokkal. Azonban alapvetően a napközi tér vissza, a tanítás online folytatódik. A kormányszóvivő a múlt héten azt mondta, hogy minden bizonnyal zárva maradnak az iskolák június végéig, amikortól pedig jön a nyári szünet.

Az olaszok már megvárják az őszt

Egyes európai országok úgy döntöttek, hogy végleg elengedik ezt a tanévet, és a nyári szünetig már nem nyitják újra az iskoláikat. Közéjük tartozik Olaszország, amely az elsők között zárta be az iskoláit, és azok a jelen állás szerint szeptemberig már zárva is maradnak. A miniszterelnök a döntést azzal magyarázta, hogy az olasz tanárok között nagyon sok az idős, a kora miatt különösen veszélyeztetett ember.

De nem lesz egyhamar szemtől-szembeni tanítás az íreknél sem, ahol csak a járvány miatt hozott óvintézkedések feloldásának utolsó lépcsőjében nyitnak majd ki az általános- és középiskolák, augusztus 10-től, amikor már kezdődik az új, 2020/21-es tanév. Észak-Írországban szeptemberi kezdés valószínű, de nincs még végleges döntés, és Walesben is kivárnak még.

Spanyolországban visszaszorulóban a járvány, de még mindig 58 ezer aktív eset van,a pedagógusok szakszervezete által felkért szakértők szerint nem éri meg a kockázatot néhány hét miatt az újranyitás, ezért az El País szerint azt javasolták, hogy szeptemberig maradjanak zárva az iskolák. A régiók vezetői nem lelkesedtek azért sem, amikor Pedro Sánchez miniszterelnök azt vetette fel, hogy március 25-től nyissák meg az óvodákat, iskolai előkészítőket a hat éves, vagy fiatalabb gyerekeknek, ha a szülők igazolják, hogy a gyerekek felügyelete miatt nem tudnak dolgozni. A végzős középiskolások viszont önkéntes alapon, legfeljebb 15 fős csoportokban visszamehetnének az iskolába. Itt is lehetnek majd régiónként különbségek, Andalúziában például már eldőlt, hogy nem lesz bejárás szeptember előtt.

A környező országok közül Romániában a Politico szerint az óvodák, iskolák és egyetemek szeptemberig zárva maradnak, és Szerbiában is csak a következő tanévre nyitnak már ki.

(Borítókép: Egy Holland általános iskola tanára 2020. május 4-én Hoornban. Fotó: Olaf KRAAK / ANP / AFP)