Karbantartásban igencsak bőkezű az OKF

A járvány idején emelte meg jelentősen, mintegy 70 százalékkal a járműparkja karbantartására szánt költségkeretet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tudta meg a Népszava.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) legutóbb 2016-ban írt ki tendert járművei javítására, a műszaki vizsgák és biztosítói kárügyintézések bonyolítására, valamint a tűzoltók légzőkészülékeinek karbantartására. Csak a szintén állami BM Heros LEK Logisztikai Ellátó Központ Kft. pályázott, és simán nyert. 2016. május 12-től négy évre szóló, 7,75 milliárdos keretösszegű megállapodást kötött a céggel az OKF. Ez a szerződés az idén május 12-én járt volna le, ám - ahogy az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből kiderül  - a megállapodás határidejét kitolták június 30-ig, a keretösszeget pedig 8,18 milliárdra emelték.

Ez azt jelenti, hogy a bő másfél hónapos hosszabbítás idejére 431 millió forintot fizetnek ki. Ez időarányosan meglepően nagy összegnek tűnik: a korábbi átlagosan havi 161 millió forint helyett most 280 millióba kerül ez a munka, ami több mint 70 százalékos emelésnek számít.

A május 15-én bejelentett szerződésmódosítás indoka is felvet kérdéseket. A katasztrófavédelem a közbeszerzési dokumentumban azzal magyarázta a lépést, hogy azt az „előre nem látható és jelentős többletterhet jelent az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása”  tette indokolttá.

Az indoklásnál az OKF említ egy március 11-i kormányrendeletet is, aminek 7, passzusa szerint a honvédségnek, a rendőrségnek és katasztrófavédelemnek részt kellett vennie veszélyhelyzeti műveletekben.

Csakhogy a hivatkozott rendeletből később törölték azt a részt, ami a katasztrófavédelem szerepét említette. Ráadásul kérdéses az is, hogy mekkora pluszterhet jelentett a katasztrófavédelemnek, illetve járműparkjának a járvány. A Magyar Távirati Iroda hírei között például nincs nyoma annak, hogy a járványkezelésben különösebb feladatot kapott volna az OKF. Megkerestük a szervezetet, hogy megtudjuk egyebek mellett azt, milyen pluszfeladatokra hivatkoztak az szerződésmódosítás indoklásban.

Érdekes módon a katasztrófavédelem a lapunknak küldött válaszában már nem tett említést pluszfeladatokról. A megállapodás meghosszabbítását azzal magyarázta: „A hivatásos katasztrófavédelmi szervek folyamatos működéséhez és a veszélyhelyzet elhárításához a technikai eszközök javítása, karbantartása elengedhetetlen, az új közbeszerzési eljárás várható lezárásáig a keretszerződést módosította és a keretösszeget időarányosan megemelte.” Ebből úgy tűnik, mintha az OKF-et egyszerűen meglepte volna, hogy lejár a szerződés májusban, és mivel már nem volt idő új tenderre, inkább hosszabbítottak. Különös, hogy a legkézenfekvőbb magyarázatnak azt tűnt volna, hogy a járvány „közepén” nem volt lehetőség tendereztetni, de erre még csak utalást sem tett az OKF.

Ami biztos: a szerződésmódosítás belügy marad, a változással nem jár jól piaci cég. A szerződésben résztvevő felek ugyanis egyaránt a Belügyminisztérium és az állam alá tartoznak. Az Opten cégadat-nyilvántartása szerint a BM Heros Lek Kft. a szintén belügyes állami vállalat, a BM Heros Zrt. tulajdona – a BM Heros feletti tulajdonjogokat viszont az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gyakorolja. Vagyis, az OKF most a közvetetten a felügyelete alá tartozó cégnek fizet.

– A járműparkot javító cég korábban a belügy teljes állományát szervizelte, de most már 80-90 százalékban csak tűzoltó-autókat javít. Méghozzá horror áron – mondta a Népszavának Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke, és úgy folytatta: – Több kolléga, vezető is panaszkodik arra, hogy a tűzoltókocsikat rettenetesen drágán javítják, és ha ezt a munkát egy piaci cégnek adnák, ott biztosan más árat mondanának.

Felvetésünkre, hogy a megbízások és kifizetések házon belül maradnak, vagyis nincs különösebb jelentősége a magasabb árnak, Salamon jelezte: ez téves megközelítés. Szerint ugyanis a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknak igenis problémát jelenthet, ha a szervizelő cégnél vastagon fog a ceruza:

– A megyei szervezet az OKF büdzséjéből kapja meg saját éves költségvetését. Ebből kell kigazdálkodnia minden tételt, és innentől már nem mindegy, hogy hány forintot költ a javításokra. Ha nincs elég forrás, a helyi igazgató például a laktanya-felújításra félretett keretből vagy a tűzoltók bérkeretéből fizetheti a szervizt. Dologi kiadásból ugyanis nem lehet személyi jellegű kiadásra átcsoportosítani pénzeket, a bérből viszont lehet fizetni felújítást, beszerzést vagy akár javítást is.

Kérdésünkre, hogy akkor a megyei igazgatóságok miért nem fordulnak más, olcsóbb szervizcéghez, Salamon Lajos úgy fogalmazott:

– A vezetők álláspontját is az üléspontjuk határozza meg. Dönthet úgy az igazgató, hogy mástól rendeli meg a munkát, de nem biztos, hogy akkor a következő hónapban is a helyén maradhat.