A kiberbűnözők kihasználják a koronavírus- járványt

A COVID-19-járvány elleni küzdelemből tömegek veszik ki a részüket világszerte. Az egészségügyi intézmények dolgozói, az őket ingyen étellel ellátó vendéglátóhelyek, az állami szervek munkatársai, a tanárok, az ingyenes koncertet adó zenészek, és rajtuk kívül még több százmilliónyian a jó példáját mutatják az összefogásnak, az önfeláldozásnak és adják vissza az emberiségbe vetett hitünket. Azonban az éremnek van sajnos másik oldala is.

Ezúttal is bebizonyosodott, hogy nincs fény sötétség nélkül, hiszen akadnak sajnos olyanok is, akik ezt az extrém helyzetet, a vírus okozta pánikot, a feszültséget arra használják fel, hogy illegális úton gyarapítsák vagyonukat. Ez alól a technológiai univerzum sem lehet kivétel, sőt nagyon úgy tűnik, hogy a kibertérben az átlagosnál jobban aktivizálták magukat a bűnözők, akiknek semmi sem szent, és akik úgy döntöttek, hogy ilyenkor is megpróbálnak a zavarosban halászni.

Az igazi aljasság - a kórházak elleni támadások

Március közepén már látszódott, hogy Európában is komoly egészségügyi krízissel kell szembenézni, és az egészségügyi intézmények ekkor már gőzerővel készültek a járványra, sőt volt ahol már nagy számú beteg páciens ellátásán dolgoztak. Ekkor robbant bombaként a hír, hogy egy hacker csoport zsarolóvírust juttatott be a brno-i kórház rendszerébe. Ezt követően pedig több hasonló eseményről is beszámoltak, többek között az Egyesült Királyságból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is jelentettek hasonló eseteket.

Volt olyan kártevő, amely az egészségügyi intézmény komplett rendszerét megbénította, mások részlegeket vágtak el, akadtak olyanok, amelyek elérhetetlenné tettek bizonyos fájlokat, és olyan kártevő is felbukkant, amely személyes adatokat szerzett meg, például arról, hogy ki kapta el a koronavírust. Az viszont közös, hogy a bűnözők minden esetben pénzt kértek a probléma elhárításáért cserébe. Az általános alapelv az, hogy az ilyen hackereknek nem szoktak fizetni a cégek vagy állami intézmények, de egy ilyen szituáció felülírta a szabályokat. Amikor súlyos betegek vagy veszélyeztetett páciensek ezrei érkeznek napi szinten, akkor egyszerűen nem lehet arra várni, hogy majd egy biztonsági cég valamikor megoldja a szituációt. Így lehet tudni, hogy volt olyan kórház, amely fizetett, és olyan is, amelyik nem, ennek következtében például londoni koronavírus fertőzöttek személyes adatait nyilvánossá is tette egy digitális kalózbanda.

Kórházakat támadni nem csak járványidőszakban számít aljasságnak, de ilyenkor valahogy még szörnyűbbnek tűnik egy ilyen akció. Szerencsére ilyenkor az egyébként egymás nagy riválisainak számító, vírusvédelemre és szoftveres védekezésre szakosodott nagyvállalatok is összefogtak, hogy közösen lépjenek fel a hackerek ellen és hogy segítség a kórházakat a védezésben. Mikko Hypponen, a finn F-Secure igazgatója lényegre törően fogalmazta meg az iparág jelenlegi hozzállássát a helyzethez:

Elég volt, pokolba a hackerekkel!

Létrejöttek független, programozókból, fejlesztőkből és IT szakemberekből álló önkéntes csoportok is, így például a Cyber Volunteers 19, amelyek szintén ingyenes védelmi szolgáltatásokat nyújtanak az egészségügyi intézményeknek és segítenek a károk elhárításában.

Kriptovaluta csalás

A gyakorlatilag digitális pénzként funkcionáló kriptovaluták, köztük is a legismertebbnek, legelterjedtebbnek számító Bitcoin egyik nagy előnye, hogy az eredete lenyomozhatatlan. A járvány kitörése után több hiteles szervezet is vállalkozott arra, hogy bitcoin adományokat gyűjt, és azokból orvosi felszereléseket vásárol, amiket el is juttat a kórházaknak.

Természetesen egy ilyen lehetőséget a csalók sem tudtak kihagyni, és gusztustalan módon több olyan magányos bűnöző vagy szervezet is akadt, illetve akad mind a mai napig, amely ezt a kényelmetlen dolgot felvállalja, viszont a kapott kriptovalutát egyszerűen zsebre vágja. Ez már csak azért is különösen visszataszító, mert ha valaki egyszer belefut ilyenbe, jó eséllyel nehezebben veszi rá magát ezt követően az újbóli adakozásra, hiszen senki sem szereti csalók zsebét tömni a kemény munkával megkeresett pénzével. Itt kell megemlíteni azokat a csalókat is, akik interneten árulnak védőfelszereléseket, maszkokat, kézfertőtlenítőt, aminek elkérik az árát, de a terméket ezt követően már nem küldik el.

Gyógyszert ígérnek, vírust adnak

Rengeteg olyan esetről is beszámoltak, amikor valaki koronavírusra "tuti" orvosságot, csodaszert ígért elektronikus levélben, és mindehhez első körben csak annyit kért cserébe, hogy kattintsanak egy linkre, vagy töltsenek le egy apró regisztrációs programot. Természetesen gyógyszert senki sem kapott, viszont ezzel sikerült egy pazar vírust vagy kémprogramot feltelepítenie a gépére.

Ezzel pedig jó esetben csak egy távolról irányítható zombit csinál a számítógépéből, ami a tudtán kívül például spamek millióit küldheti szét, vagy kattintgathat a háttérben hirdetésekre.

De rossz esetben ezzel akár kulcsot is adhat saját bankszámlájához,

illetve hozzáférést adhat a személyes adataihoz, amelyekkel már könnyen vissza lehet élni.

A legfontosabb, hogy nem szabad bedőlni ezeknek a jól hangzó ígéreteknek. Nem csak most kell elővigyázatosnak lenni, hanem ha egyszer véget ér ez az őrület, és visszatérünk a "normál" hétköznapokba, akkor sem szabad soha ismeretlentől kapott levelekben bárhova kattintani, vagy programokat telepítgetni.

Együttműködésre van szükség

A jelek szerint már magas szinten is látják, hogy milyen veszélyt jelent a kiberbűnözés egy járvány alatt. Az Európa Tanács felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes tagállamok igazságügyi szerveinek és hatóságainak teljes körű együttműködést kell folytatniuk a fenti bűncselekmények felderítése, kivizsgálás és felszámolása érdekében, valamint a büntetések kiszabása sem maradhat el.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!