Szabad szemmel: Kovács Zoltán államtitkár alázatot és jóakaratot várna, de nem reménykedik

A rendkívüli felhatalmazás visszaadását egyfajta demokráciaünnepként kommunikálja a Fidesz.

Euractiv

A jogállamért felelős bizottsági alelnök megismételte, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák betartásához kell kötni a unió által folyósított anyagi támogatást, erre nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Vera Jourová EB-alelnök épp ezért sürgette, hogy ezt a pontot semmiképpen se vegyék ki a megállapodásból a készülő költségvetés kapcsán. (Más források ugyanakkor arról írnak, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország ugyanannyit fog kapni, mint eddig, mert különben egyik kormány sem menne bele a járvány által erősen sújtott déli államok megsegítésébe – a szerk. megj.)

A Bizottság képviselője arra is kitért, hogy szeptemberben mutatják be a jelentést, amely tagállamonként foglalja össze a jogállam helyzetét és ez új eszköz lesz a nyomuló illiberalizmus ellen. A politikus az Európai Parlament Bel- és Igazságügyi Bizottságában beszélt, amely javában készíti jelentését a lengyel állapotokról. A testület elnöke, a spanyol Lopez Aguilar határozott lépésre szólította fel az uniós intézményeket, mert úgy ítéli meg, hogy a lengyel bírósági reform a jogállam súlyos, tartós és módszeres megsértését jelenti.

Az ülésen a holland liberális EP-képviselő, Sophie in’t Veld azt hangsúlyozta, hogy ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közös szabályokat, akkor az nem akar a szervezet tagja lenni. De ez esetben nem is lehet tag, ideértve az uniós alapok minden előnyét. Mások ugyanakkor azt szorgalmazták, hogy kérjenek további felvilágosítást a lengyel féltől, és hogy az EU-ellenőrzés legyen pártatlan.

Neue Zürcher Zeitung

A magyar kormány lemond a különleges felhatalmazásról, de sok közben született rendelet nagyon is érvényben marad, hála a kétharmadnak. Orbán Viktor a vészhelyzetre hivatkozva irányíthatta dekrétumokkal, a törvényhozás megkerülésével az országot. A módszer éles bírálatokat váltott ki a világban, mert nem mondták meg, hogy meddig tart, azon kívül igencsak laza szabályozás született az álhírek terjesztésének kemény megtorlására.

Hogy a miniszterelnök most alig két hónap elteltével visszaadja jogkörét, annak az az oka, hogy Magyarország az eredeti várakozásokkal ellentétben igen jól vészelte át a járványt. De a lépés azt mutatja, hogy túlzottak voltak a félelmek, mármint hogy Orbán puccsszerűen gyakorolja majd a hatalmat. Ezzel együtt több, mint 100 rendelet látott napvilágot, köztük jó pár olyan, amelynek semmi köze sincs a fertőzéshez. Ilyen a különleges gazdasági övezetek kialakítása vagy az önkormányzati bevételek egy részének elvonása. Ez utóbbi miatt ellenzéki polgármesterek arra panaszkodnak, hogy erősen szűkült a mozgásterük.

Hogy rémhírterjesztés ügyében hozott korlátozást fel lehet használni a politikai ellenfelek megfélemlítésére, az kiderült abból, hogy két embert átmenetileg őrizetbe vettek ilyen okból. Habár aligha valószínű, hogy a lépésre Budapest kifejezetten az áldását adta, itt olyan jogi szürke zónáról van szó, amely problematikus a demokrácia szempontjából.

Neue Kronen Zeitung

Nem egészen egy hónap múlva véget ér Orbán Viktor és a jobboldali-nemzeti kormány rendkívüli jogköre, amire az Országgyűlés május végén adott felhatalmazást. Bírálók azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy a ragályt saját hatalmának kiterjesztésére használta fel. Többször aggályait fejezte ki a Bizottság is. Az ellenzék szerint a politikus a többi közt az adatvédelem, a hatóságok tájékoztatási kötelezettsége és a munkavállalói jogok ügyében vezetett be szigorítást, továbbá jelentősen korlátozta a szólás- és sajtószabadságot.

Ugyanakkor lényegesen kibővítették a biztonsági erők jogosítványait. A TASZ szakmai igazgatója úgy ítéli meg: elrettentő hatása van annak, amikor reggel hatkor a rendőrség megrohamozza az érintettek lakását, számítógépeket és mobiltelefonokat foglal le, habár az ügyészség mindkét ilyen esetben leállította a nyomozást. Egy harmadik viszont még mindig folyik. Itt egy asszonyról van szó, aki azt írta a Facebookon, hogy nincs minden rendben a koronatesztekkel.

Krekó Péter szintén úgy látja, hogy a vonatkozó törvény az elriasztást szolgálta. A cél az volt, hogy átmenjen az üzenet. Orbánt évek óta éri kritika a polgárjogok, az igazságszolgáltatás és a sajtó- és véleményszabadság szűkítése miatt. Ám idáig nem sok változott ez ügyben, habár az EU jogállamiság eljárást indított, az Európai Bíróság pedig többször is elmarasztalta a magyar vezetést.

Euronews

Kovács Zoltán azt írja olvasói levelében, hogy a zajos kritikák ellenére felhatalmazási törvény emberéletek ezreit mentette meg, úgy hogy itt volna a bocsánatkérés ideje, ám ahhoz némi alázat és jóakarat kellene, így ő nem számít semmiféle belátásra a másik oldal részéről. Az államtitkár szerint Orbán Viktor a rendkívüli jogosítvány visszaadásával csak azt teszi, amit mindig is mondott. Tehát, hogy csupán a járvány idejére szükségesek ezek a jogkörök. A kormány ellenfelei azonban mást akartak elhitetni a világgal.

A nemzetközi bírálat gyors és erőteljes volt. Arról szólt, hogy a miniszterelnök magához ragadja a teljhatalmat, hogy a kormány a ragály ürügyén feloszlatja a Parlamentet, meghatározatlan időre törli a választásokat és börtönnel fenyeget újságírókat. Egyesek Hitlerrel vontak párhuzamot. A legtöbben persze félre lettek informálva, de az egész szégyenletesen elfogult volt, mert csakis Magyarországot pécézte ki, holott más tagállamok sokkal tovább mentek. Budapestről nézve egészen szürreálisnak tűnt a dolog.

Hiszen a jogszabály teljes összhangban állt az alaptörvénnyel, lehetővé tette, hogy a hatalom gyorsan cselekedjen. Mind a járvány ellen, mind a gazdaság védelmében. És szó sincs arról, amit a kritikusok állítottak, hogy ti. itt a magyar demokrácia vége. Viszont jó pár magyar éppen a jogszabálynak köszönheti az életét.

Frankfurter Rundschau

„Ami Magyarországon a transzneműekkel történik, az katasztrofális az emberi jogok szemszögéből, de mindenekelőtt az unió számára”. Így nyilatkozott a német szociáldemokraták szakértője a napokban jóváhagyott magyar jogszabályváltoztatásról. Luigi Pantisano szerint az Orbán-kormány gyakorlatilag lehetetlenné tette a transz nemű, illetve interszex emberek létezését. Az EU pedig tétlenül nézi. Ám a Bizottságnak és elsősorban Ursula von der Leyennek határozottan közbe kell lépnie, és ha nem teszi, akkor jó adag felelősséget vesz a nyakába.

A Bizottság elnök asszonyának először is nem kerülgetnie kellene a kását, hanem néven neveznie, ki kellene mondania, hogy sérülnek az LMBTQ-közösség jogai. És hogy amit Orbán csinál, azt nem lehet eltűrni az unió alapjogi chartája értelmében. Ám hallgat, és ebből arra lehet következtetni, hogy függ Magyarországtól, hiszen tavaly a Fidesz szavazataival választották meg. Ám ha nem cselekszik, nyugodtak lemondhat. De a német kancellárnak is ki kellene állnia a közös értékekért. Igaz, a melegek soha nem számítottak semmit a kancellár szemében.

Az egész reakciós hullám mögött az ortodox és katolikus fundamentalisták vannak Kelet-Európában. A magyar és lengyel egyházak folyamatosan uszítanak minden ellen, ami nem illik bele a hagyományos családképbe. Emellett Magyarország előszeretettel igazodik az oroszokhoz. Az autoriter rendszerek az érintett kisebbségeken próbálják ki, meddig mehetnek el az alapjogok és a demokrácia felszámolásában. Egyben azt is felmérik ily módon, hogy mennyire használhatják ki az embereket saját céljaik érdekében, maguk előtt terelve az EU-t. Utóbbi számára csőddel ér fel, hogy melegellenes magyar csoportokat pénzel. Ilyen a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, valamint a Családháló Alapítvány. Mindkettő gyűlöletet és erőszakot kelt.

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, ám ily módon csak lejáratja magát. Pár hete az uniópártok akadályozták meg, hogy a Fideszt kizárják az EPP-ből. Gusztustalan, hogy ez ügyben mit művelnek az európai alapgondolattal. A magyar és a lengyel kormány számára azonnal le kellene állítani a brüsszeli anyagi támogatást.

Politico

A portál megszólaltatja vagy kéttucatnyi európai település, így az ukrán határ mentén fekvő Uszka polgármesterét arról, hogyan tovább a járvány csillapodtával. Borbély Gizella elmondta, hogy náluk túlnyomórészt romák élnek és a katolikus hit nagyon fontos a közösségben. Az embereket leginkább közmunkásként foglalkoztatják. Most a legfontosabb az, hogy enni adjanak az időseknek és védőfelszereléseket vegyenek. Nagy feladat továbbá, hogy sokan térnek haza, akik idáig Budapesten, illetve Németországban dolgoztak. Már nincs pénzük, segíteni kell nekik.

Az elöljáró szerint a kormány, illetve az EU főleg az állásteremtésben segíthetne be. Nem arról van szó, hogy közvetlen támogatást adjanak a rászorulóknak, hanem hogy azok megtarthassák az állásukat. Azaz a falu nem halat kér, hanem hálót. Ám ha netán visszatér a vírus, akkor nem lesz, akik közmunkásként dolgozzon, de így nem is keresnek és nem tudják fenntartani magukat. Bár így is egyre többen szorulnak támogatásra. Ráadásul a határ zárva van, a rokonok nem találkozhatnak.