Átrendezte a járvány a balatoni üdülőpiacot

A nyaralóvásárlók körében a Balaton népszerűsége továbbra is töretlen, és az idei év első öt hónapjában az olcsóbb ingatlanok voltak a legkeresettebbek: a 25 milliónál drágább nyaralók esetében azonban az árengedmény elérhette akár a 20 százalékot is, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb összegzéséből.
Magyarországon megingathatatlanul a Balaton a legnépszerűbb üdülőkörzet, amit a táj szépsége mellett a tó egyedülálló volta és nemzedékeken átívelő beágyazottsága is magyaráz. Az ingatlanpiac közelmúltbeli fellendülése itt volt a leginkább érzékelhető, ámbátor a tranzakciók száma jószerével csak a partmenti településeken volt számottevő.

Ahogy az adásvételek abszolút számában, a lakosságszámra vetítve is Siófok volt rekorder. Az ott élők számához képest a déli parton még Balatonbogláron, északon pedig Balatonalmádiban, illetve a jóval kisebb lélekszámú Révfülöpön volt magas számú adás-vétel. A tágabb térségben még Hévíz számít fontos piacnak, míg a Káli-medence települései közül Köveskál említésre méltó. A balatoni térségen kívül a legtöbb nyaraló Gárdonyban, valamint Szentendrén cserélt gazdát.
De népszerű volt a fürdőikről híres Hajdúszoboszló és Zalakaros is.

Az idei szezonnyitást alapjaiban rengette meg a járvány: ahogy a lakások adás-vétele, a nyaralóké is minimálisra csökkent. Ebben a szegmensben a szokásos álmos téli időszakból még fel sem ébredt a piac amikor a korlátozásokat bejelentették. Ahogy azonban az emberek alkalmazkodtak a különleges helyzethez, úgy az ingatlanpiac is magához tért, a lakások mellett nyaralóingatlanok is egyre nagyobb számban cseréltek gazdát"

– mutatta be a piaci mozgásokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Elmondta, az üdülőpiac visszapattanását elősegítette, hogy sok városban élő család számára a nyaraló jelentette az ideális megoldást a karanténra, amit az is igazolt, hogy

országszerte megteltek a szezonon kívül nem túl népes üdülőtelepülések.

Továbbra is Siófok a legnépszerűbb üdülőhely a Balaton déli partján, ahol az elhelyezkedéstől és a mérettől függően meglehetősen széles ártartományban, 9-28 millió forint között mozogtak az árak tavaly. Az idei év ehhez képest visszafogottan indult és jellemzően a kisebb alapterületű, 20 millió forintnál olcsóbb nyaralók keltek el a városban.

Tavaly Szántódon, Széplakon, Szárszón, sőt az egyébként kevésbé drága parti települések közé sorolt Fenyvesen is 30-50 milliós ingatlanok cseréltek gazdát. Ezek a szabadon álló, tégla építésű nyaralóingatlanok jellemzően 3-5 szobásak, 400-800 négyzetméteres telekkel rendelkeztek.
Az idén eladottak legtöbbje 2-3 szobás kis nyaraló volt, saját kerttel.

Az első negyedévben leggyakrabban a 15-25 milliós ingatlanok keltek el, április-májusban már a 30 milliós és drágább ingatlanok is gazdát cseréltek. Amíg az adatok szerint tavaly az eladók nem nagyon engedtek az irányárból, legfeljebb néhány százezres alku volt a jellemző, idén – különösen a nagy értékű ingatlanok esetében – több millióval olcsóbb árat is elfogadtak: egyes esetekben akár 20 százalékos árengedményre is volt példa.

Az északi part tavalyi rekorderei a kétezres években épült, családi ház méretű ingatlanok voltak (főként Tihanyban és Füreden), de a parttól távolabb, például Dörgicsén 25-30 millió forint körül értékesítettek használható méretű saját telkeken álló 3-4 szobás nyaralókat. Soóki-Tóth Gábor kiemelte, hogy
az idei év első hónapjaiban főként az önálló kertes kis házakat vásárolták,
jellemzően 16-22 milliós tartományban. Amíg Balatonfüreden tavaly egy használt apartmanért akár húsz millió forint feletti árat fizettek – azaz egy négyzetméter 650 ezer forintot ért –, addig Ábrahámhegyen egy hasonló téglaépítésű kis apartmant már 420 ezres négyzetméteráron is lehetett kapni.

Az idén értékesített ingatlanok négyzetméterára az északi part településein 250-500 ezer forintos négyzetméterár között szórt, az ingatlanközvetítőnél szinte kizárólag saját telekkel rendelkező nyaralókra volt vevő.
A jellemző árszint 20 millió körül volt,
de természetesen ennél lényegesen drágább nyaralókat is sikerült értékesíteni – gyakran az irányár 10-15 százalékát elérő árengedménnyel.

A Dunakanyarban és a Velencei tónál jellemzően a 70-es, 80-as években épült kisméretű, saját telekkel rendelkező nyaralóházak voltak kelendőek a 15-25 milliós ártartományban. Ezek olyan 1-3 szobás nyaralók, amelyek felújítva akár állandó otthonul is szolgálhatnak. Itt már tavaly is akár 20-25 százalékot is lehetett alkudni az árból, főleg a drágább ingatlanok keltek el nagyobb kedvezménnyel.

Míg a Balaton körzetében csak a tótól távolabbi falvakban lehet kifogni 3-5 milliós áron kisebb házakat, Pest megyében számos településen a családi házakra jellemző méretű telken egy-két szobás, 35-45 négyzetméteres nyaralókat kínálnak ilyen áron.

A legolcsóbb önálló nyaralókat Zalában értékesítette a társaság tavaly, általában 1,5-2,5 millió Ft körüli áron, ennyiért egy 30-40 négyzetméteres, legfeljebb fatüzelésű kályhával felszerelt kis házat kaptak a vevők. Idén is bőven lehetett válogatni az 5 millió forint alatti vételekből, Pest megyétől Borsodig, Zala megyétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig az ország számtalan pontján. Ezek az ingatlanok általában egy-két szobásak, a 60-as, 70-es években épültek, fűtésük fa vagy faszén kályhával, esetleg elektromos fűtőtesttel oldható meg, és zömmel felújításra szorulnak.