KUTATÁS

Számos lelet bukkant elő a gázvezeték áthelyezésekor Szolnokon

by

A Várkapu Látogatóközpont beruházásához kapcsolódva, a napokban gázvezetéket helyeztek át, melynek során számos régészeti lelet látott napvilágot. A szakemberek a munkálatokat dr. Kertész Róbert régészeti felügyelete mellett végezték el. Megtudtuk, a felszínre hozott töredékeknek nem csupán régészeti, de néprajzi értékük is lehet.

– Látni kell, hogy Szolnok régészetében nemrég egy pálfordulás következett be. Korábban nem volt igazán városi régészet. Hosszú ideig ugyanis nem voltak megelőző feltárások. Ennélfogva óriási jelentőségűnek tartom, hogy az efféle munkáknál ma már van régészeti felügyelet – utalt a vezetékelési feladatok szakmai jelenlétére dr. Kertész Róbert. A Damjanich János Múzeum régésze hangsúlyozta, a megtalált töredékek zömmel a XIX. és XX. századból származnak.

– A XIX. századi leletek között találtam állatcsontokat, kagylókat és kerámiatöredékeket. Utóbbiak azért is nagyon fontosak, mert ezen a területen a XIX. század elejéig vár állt. Mi azt a réteget tártuk fel, amikor már nincsenek meg a falak – beszélt a leletek jelentőségéről a szakértő.

https://www.szoljon.hu/wp-content/uploads/2020/05/+otf/922w/vez2.jpg
Dr. Kertész Róbert szerint néprajzi szempontból is fontosak lehetnek a talált maradványok
Fotó: Csabai István

Ezután arról kérdeztük, hogy az 1800-as évekből eredeztethető maradványok között akadtak-e olyanok, amelyekből következtetni lehet a vár akkori arculatára, a korabeli mindennapokra.

– A leletek segítségével elsősorban a szolnoki kerámiastílusok fejlődését tudjuk dokumentálni. A helyi és regionális népi kerámiaművészet terén ugyanis sok még a nyitott kérdés. Így azt reméljük, hogy a most megtalált emlékek hozzásegítenek annak megismeréséhez. Annál is inkább, mivel a maradványoknak nemcsak régészeti, de néprajzi jelentőségük is van – mutatott rá a régész.

Hozzátéve, hogy a vár tüzetesebb megismerését szolgáló kutatásaik még nem értek véget. Hamarosan újabb ásatás színhelye lesz az egykori erősség.

– A soron következő ásatás a művésztelep délkeleti sarkánál zajlik majd, és egy ötven négyzetméteres területet foglal magába. A feltárás egyrészt a kaszárnyához kötődik, másrészt pedig az oszmán palotaépület helyszínét érinti – tudtuk meg.

Ez utóbbi létesítmény emlékeit korábban csak részlegesen tárták fel a kutatók. Éppen ezért abban bíznak, hogy a több száz éves, ritka palotának újabb maradványai kerülnek a felszínre, ahogyan a kaszárnyaépület múltjáról is többet tudhatunk meg. Mindezek fényében elképzelhető, hogy a következő hónapokban ismét érdekes leletanyag bukkan elő az alföldi erődítmény egyes korszakaiból.