Igen, pluszban: 26,4 Celsius-fokot mértek az Északi-sarkkörön

Szibéria nyugati részén olyan forróság volt a múlt héten, mint Magyarországon nyáron. Mindez nemcsak helyileg probléma, a hatása elérte a tengereket és az Északi-sarkot is.

Komoly hőhullám érte el a múlt hét folyamán az Északi-sarkot. A meleg levegő szép lassan bekúszott a térségbe, ami a kutatók szerint olyan hőmérséklet-emelkedést okozott, ami az év ezen szakaszában abnormális. A mért adatok most azt is megmutatják, konkrétan mi lett a hőhullám eredménye: 26,4 Celsius-fok az Északi-sarkkörön.

Nem sokkal délebbre pedig, ahol szintén nagyon hidegnek kellene lennie, még ennél is melegebb volt:

30,1 Celsius-fok.

A fenti értékeket Mika Rantanen, a finn meteorológiai intézet kutatója osztotta meg, és jól mutatja, milyen extrém meleg söpör végig Szibéria nyugati részén. Innen érkezett az a hőhullám is, amit az Északi-sark felett készült műholdképeken is látni lehetett. Bár a hét közepére a meleg mérséklődhet, az alapvető problémát – a globális felmelegedést – ez még nem oldja meg.

Rantanen szerint mindezért egy olyan légköri jelenség a felelős, amely lefelé irányuló légmozgást eredményez, a felhőket pedig eltűnteti az égről. A szakember úgy látja, az, hogy nincs hó a térsében, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szibéria ennyire felmelegedjen – írja az Earther.

[Villámlott az Északi-sarkkör közelében, és ez sokkal nagyobb baj, mint gondolnánk]

A felmelegedés hatására a Kara-tenger jege is olvadásnak indult – alacsonyabb szintet mértek május elején, mint eddig bármelyik május során. Normál esetben a Kara-tenger jege július környékén olvad meg ennyire.