https://www.napi.hu/fototar/fototar/201710/orig/image1508160307.jpg/780/

Kiderült, mit akarnak a fiatal munkavállalók

A hazai cégek felismerik ugyan a fiatal munkavállalók igényeit, de nem reagálnak megfelelően rájuk - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Y és Z generációt vizsgáló komplex kutatásából. A 2000 fiatalt és 300 munkaadó céget megkérdezett felmérés szerint a munkaadók túlságosan magas elvárásokat támasztanak leendő munkavállalóikkal szemben, amivel elbátortalanítják a potenciális jelentkezőket. Cserébe a fiatalok nem lojálisak, de nem csak a kicsi fizetés miatt.

by

Friss kutatás készült az Y és Z generáció életstílusáról, attitűdjeiről, igényeiről és a munkához való hozzáállásáról a BKIK megbízásából, az vizsgálva, hogy mik az átfedések a fiatalok és a munkahelyek elvárásai között. A kérdőívekből és mélyinterjúkból álló felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások közel egyharmada jelezte, hogy nehézséget okoz számára a megfelelő munkaerő megtalálása és elkötelezése. Ez többek között az életkorból adódó szocializációs jellemzőkre és generációs különbségekre vezethető vissza. ​

"Az újabb generáció ugyanis a munkavállalás terén is felhasználóként gondolkodik: igénylik a fogyasztói előnyöket, és ha nem részesülnek ebből, akkor könnyen váltanak munkahelyet" - mondta Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs vezetője, aki azt is közölte, hogy a kutatásból kiderül, hogy gyakran olyan helyzeteket keresnek, amelyekből bármikor gyorsan és magyarázat nélkül kiléphetnek: de ez nem azért van, mert hiányzik belőlük a munkakedv, hanem mert nem kapnak kellő motivációt.

A munkahelyváltoztatás leggyakoribb oka, hogy máshol magasabb fizetést, vonzóbb juttatásokat ígértek, de gyakran megjelölt ok volt az is, hogy nem volt lehetőségük az előrelépésre, fejlődésre. Utóbbi okot a munkahelyet váltó Z generációsok 42, és az Y generációsok 39 százaléka említette. A cégek számára tehát nem a fiatal munkaerő megszerzése, hanem a megtartása a nehezebb feladat.

Az Y-Z generációsok alapvetően online tájékozódnak, így leghatékonyabban az internetes álláskereső oldalakon érhetők el. A kutatás szerint meglehetősen magasnak érzik az álláshirdetésekben felsorolt elvárásokat, ami gyakran elbátortalanítja őket. A fiatal munkakeresők számára az álláshirdetések legfontosabb eleme a munkabér, mert ez biztosítja számukra a vágyott függetlenséget és az anyagi jólétet. Ezt követi a pontos feladatok listája, majd a munkavégzés helye. Válaszaik alapján nagymértékben igénylik, hogy a munkahelyük ne csak fizetést, hanem identitást is adjon nekik, ezért megtartásukban fontos szerepet játszik a munkáltatói márka kiépítése.

A megkérdezett cégek általában jól érzékelik az Y-Z generáció elvárásait a munkahelyükkel kapcsolatban, viszont alábecsülik a külső megerősítések jelentőségét. A fiatalok ugyanis közvetlen vezetőjüktől várják, hogy visszajelzésekkel segítse fejlődésüket és fenntartsa motivációjukat. Ez nem feltétlenül anyagi motivációt jelent, hanem a munkájuk értelmének megértését és tevékenységük élményként való megélését.​

A munkaadók egy része azonban nincs felkészülve erre az elvárásra: a cégek több mint harmadának bevallottan nincs motivációs eszköze, további 23 százalékuk pedig nem válaszolt erre a kérdésre, azaz vélhetően szintén nem fordít erre figyelmet. A vállalkozások közel fele pedig semmilyen alternatív munkaidő megoldást nem kínál a fiatal munkavállalók számára, pedig a rugalmasság a leggyakrabban említett elvárások között szerepel az Y-Z generációs megkérdezettek körében.

A munkaadók közel fele támogatja dolgozói szakmai továbbképzését, történjen ez akár belső tanfolyamok formájában, vagy külső képzőhelyek közreműködésével. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladatának tekinti a generációk közti hatékonyabb együttműködés elősegítését, ezáltal biztosítva a munkaerő utánpótlását. Ennek érdekében indította el a Corvinus Egyetemmel közösen a Kandó Klubot, ahol a budapesti vállalkozások és egyetemisták megvitathatják szakmai elképzeléseiket. A Zsabka Zsolt, BKIK általános alelnök felügyeletével működő Kandó Klub célja a személyes kapcsolatok kialakításán túl, hogy a fiatalok bevonásával kutatásokat, szakmai vitákat kezdeményezzen a főváros versenyképességének fejlesztésére.