"Magyarország is megérdemli a méltó ünneplést" – ezzel magyarázzák a grandiózus 20-i tűzijátékot

Az idei augusztus 20-i tűzijátékról azt ígérik, Európa leglátványosabbja lesz. A Turisztikai Ügynökség a belföldi turizmus élénkítésével indokolja a nagyszabású programsorozatot, több mint 70 ezren viszont úgy látják: egy katasztrofális gazdasági hatásokkal lecsengett első járványhullám után és egy várható második előtt ezt nagyon nem így kellene.

"Szerte a világon látványos programokkal ünneplik történelmük jelentős eseményeit a nemzetek. Július 14-én Bastille-ostromára, a francia forradalom sikerére emlékezik Franciaország, az amerikaiak július 4-én ünneplik a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését, március 17. pedig Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Augusztus 20-án Magyarország születésnapjára, az államalapításra, a több mint ezeréves történelmünkre emlékezünk, amely szintén megérdemli, hogy méltó módon, többnapos eseménysorozat keretében megünnepeljük" – több napnyi gondolkodás után ezzel indokolta a hvg.hu-nak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy miért kell minden idők legnagyobb szabású tűzijátékát megrendezni abban az évben, amikor a koronavírus-járvány első hulláma a miniszterelnök bevallása szerint is mélypontra lökte a gazdaságot, több tízezer ember vált munkanélkülivé és ősszel várhatóan a járvány újabb hulláma érkezik.

Kérdésünk másik részére, hogy felvetődött-e, hogy a látványosságra fordítandó összeget (vagy egy részét) inkább további gazdaságélénkítő programokra, vagy az újabb járványhullám elleni védekezésre különítsék el, nem válaszolt az MTÜ (és a kérdéssel szintén megcélzott Kormányzati Tájékoztatási Központ sem), de az állami szervezet szerint az eseménysorozattal is elsődlegesen a gazdaságot – belföldi turizmust – akarják élénkíteni, hiszen ha a többnapos programsorozatra minél több hazai vendég látogat és budapesti szálláshelyeken, éttermekben és attrakcióknál költi a pénzét, azzal is az ágazatban dolgozókat támogatja.

Nagyjából ugyanezzel – a látványosság turisztikai hasznára hivatkozva – ütötte el a hvg.hu kérdését a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, az attrakció árát azonban sem ő, sem a KTK, sem az MTÜ nem árulta el, noha mindannyiuktól ezt is megkérdeztük.

Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezetője a társaság két héttel ezelőtti podcastjában kottyintotta el, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát rendezi majd az MTÜ egy több napos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként. Utóbbiról pedig a kormányközeli Magyar Hírlap is közölt néhány részletet – a lap akkor azzal magyarázta a grandiózus kivitelezést, hogy az a világjárvány utáni újrakezdést is szimbolizálhatja.

Az MTÜ válaszából annyi derült még ki, hogy a tűzijáték a dunai rakpartok több mint 4 kilométeres szakaszán lesz látható, emellett drónjáték, légiparádé, és óriás méretű szobrok, a főváros több pontján pedig családi kísérőprogramok is lesznek majd.

Augusztus 20-án egyébként éppen nem lesz már érvényes az az április 30.-i kormányinfón bejelentett járványügyi korlátozás, amely szerint augusztus 15-éig semmilyen tömegrendezvényt nem lehet tartani az országban, és amelynek értelmében a Szigettől a Balaton Soundig a nagy hazai fesztiválok mindegyikét törölték. (Igaz, az augusztus 15-i határidőnek azóta sem találni nyomát egyetlen hivatalos dokumentumban vagy rendeletben sem.) Az operatív törzstől a héten több alkalommal is megpróbáltuk megtudni, hogy nem tartják-e járványügyi szempontból kockázatosnak ennyi – adott esetben több százezer – ember összezsúfolódását, de nem kaptunk választ a kérdésre.

Az MTÜ vezetőjének bejelentésére több ellenzéki párt is felháborodott közleményben reagált. Az MSZP online aláírásgyűjtést indított, hogy „irracionális ünnepségsorozat” helyett fordítsa a kormány szociális támogatásokra és a járványhelyzet enyhítésére az erre szánt összeget, a Momentum pedig, amely szintén úgy vélte, hogy a kialakult helyzetben „egy fillért sem fordíthatunk pár perces szórakozásra”, egy szolidaritási alap létrehozását javasolta a keretből. A közösségi oldalakon szintén számos tiltakozó bejegyzés született, nagyjából „cirkusz helyett kenyeret”– mottóval, hétfő délutánra pedig online petíció is indult a szabad a Hang felületén, amelyet több mint 71 ezren írtak alá azóta.

A tiltakozás szervezője Homonnay Gergely író, újságíró szerint

A pandémia utáni újrakezdést sokkal jobban szimbolizálná, ha lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját. Az erre szánt grandiózus összeget pedig azoknak a megsegítésére használnánk, akiknek most nagy szüksége van erre.

A csatlakozók többsége nagyjából hasonlóan indokolta, miért nincs szükség szerinte a látványosságra:

• "Nem ez a legfontosabb akkor, amikor sok ember a megélhetésért küzd."
• "Semmiféle tűzijáték most nem kell, azonnal utalják át a teljes tervezett összegét az egészségügyi és szociális dolgozóknak."
• "Találhatnánk hatékonyabb felhasználási módot ennek az összegnek, amit a kormány szeretne elpuffantani."

De volt, aki környezet- vagy állatvédelmi okokból (is) ellenzi azt, és prágai példára fényjátékot, vagy a tűzijátéknak szintén a töredékébe kerülő lézershow megrendezését javasolta a kormánynak.

A budapesti főpolgármestert – ahogy az a 444-nek pénteki interjújából kiderült – egyelőre mindenesetre nem tájékoztatta sem a kormány, sem az MTÜ a belváros nagy részét érintő rendezvényről. Igaz, nem is sok döntés maradt ezzel kapcsolatban a kezében, miután a kormánypárti többség kedden a parlamentben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a fővárosnak és az érintett kerületi önkormányzatoknak ingyenesen kell átengedniük a központi ünnepséghez kapcsolódó közterületeket az ünnep szervezőjének.

Karácsony Gergely szerint egyébként nemcsak idén, hanem összességében is ideje lenne átgondolni, hogy mindig tűzijátékkal kell-e emlékezetessé tenni az ország nemzeti ünnepeit:

ez brutálisan légszennyező dolog, nem beszélve arról, hogy a háziállatokra és a madarakra is rossz hatással van. Szerintem sokkal szebb a fényfestés, mint a tűzijáték, és mivel a levegő minősége és a vírus terjedése között nagyon szoros a kapcsolat, én javasolnám a kormánynak, hogy gondolják át, akarjuk-e büdösíteni a várost tűzijátékkal

– mondta a főpolgármester.

Az utóbbi tíz évben egyetlen egyszer – 2010-ben fordult elő – hogy, ha el nem is maradt, a megszokottnál szolidabb tűzijátékkal ünnepelte a kormány az államalapítás évfordulóját: az azévi nagy árvíz után a mostanihoz hasonló petíció indult annak érdekében, hogy nagyszabású pirotechnikai bemutató helyett az arra szánt pénzt fordítsák helyreállításra. A Mondjunk le a tűzijátékról az árvízkárosultak javára! című Facebook-csoportból indult online tiltakozáshoz több mint 275 ezren csatlakoztak. A kormány végül csak a korábbi összeg felét, 150 millió forintot fordított az ünnepségre, a nettó 50 milliós tűzijátékot pedig saját felajánlásaként egy szombathelyi vállalkozó állta. A rakétákat abban az évben csak uszályokról lőtték ki, a rakpartokról és a Gellért hegyről nem.

Az utóbbi tíz évben hozzávetőleg nettó 100-145 millió (bruttó 125-225) forintba került – rendezvények nélkül – az augusztus 20-i pirotechnikai show.