Müller Cecília: Júniustól újraindulnak a rákszűrések

Három nagy szűrőprogram indul el – mondta az országos tisztifőorvos.

A kedvező járványügyi adatokkal indokolta Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy június elsejétől újraindulnak a nagy népegészségügyi szűrővizsgálatok Magyarországon. Az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott: szerinte azonban fontos, hogy ezeket csak egészséges felnőtt vegye igénybe. Három nagy szűrőprogram indul el: a 45 és 65 közötti hölgyeknél a kétévente szükséges emlőrák, mammográfiai illetve lágyrész vizsgálat, a 25 és 60 év közötti nőknek a háromévente esedékes nőgyógyászati onkológiai vizsgálat – méhnyakrák szűrés – és a 50-75 közöttiek számára a vastagbél vizsgálata.

Ez utóbbi szűrés kétfázisú, így előbb a háziorvoson keresztül történik az ott leadott széklet vizsgálata, majd ha az nem negatív, úgy ezt követi a vastagbél tükrözés. Müller Cecília emlékeztetett rá: a hazai megbetegedések és halálozások 25 százalékáért a daganatos betegségek felelősek, ugyanakkor ezekkel a szűrésekkel az időben felfedezett elváltozások teljes mértékben gyógyíthatóak, ezért igen fontos, hogy aki behívót kap ilyen vizsgálatra, az feltétlenül menjen el rá.

Sajtóérdeklődésre ugyanakkor Müller Cecília úgy fogalmazott: arra még nincs pontos céldátum, hogy mikorra állhat helyre a teljes egészségügyi szolgáltatási rendszer.

„Szakértők arra intenek, hogy figyeljük a járvány dinamikáját. Most mindenki nagyon örül, hogy alig van új fertőzött, ám az éberséget meg kell tartani. Fokozatosan egymás után kerülnek visszavezetésre az egészségügyi szolgáltatások” – mondta a tisztifőorvos.

Müller Cecília napi tájékoztatója előtt Tállai András tartott egy rövid expozét, lényegében egy kampánybeszédet olvasott fel. Tállai szerint „kijelenthető, hogy Magyarország az egyik legeredményesebben védekező ország.” Szerinte mindez a kormány érdeme: „nemcsak, mert időben hoztunk védekezési intézkedéseket, ám meghoztuk a gazdaságot védő intézkedésket. Így a kormány hitelmoratóriumáról Tállai szerint a december 31-ig fennálló magyar hitelmoratórium „egész világon egyedülálló”. „Nyugat Európában csak a bajba jutottakon segítenek, és a kedvezmény időszak is jóval rövidebb, általában három hónap.”

A társadalom többsége nem törleszt az év végéig

Tállai szerint a moratórium 7,7 millió hitelszerződést és 3600 milliárd forintnyi hitelállományt érintett. A lakossági ügyfelek 40 százaléka törleszti továbbra is a hitelét, míg a vállalatok fele élt a moratóriummal, főleg a kis és középvállalkozások. Összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi hitel törlesztését halasztották el az év végéit. Tállai – pontosabban a kormánypropaganda – úgy látja: a makro szempontokból vizsgálva „az álláshelyek megőrzését és a fogyasztás megőrzését jelenti.”

„Elmondhatjuk, hogy az időben meghozott hatékony gazvédelmi intézkedések miatt Hazánk lehető leghamarabb kilábalhat és újra Magyarország lesz a EU leggyorsabb növekedésű gazdasága.”

Több a gyógyult, mint az új aktív fertőzött

Az államtitkár kampánybeszédét követően Müller Cecília elmondta, hogy a legújabb adatokból úgy fest, hogy a járvány lecsengő szakaszba került.

Tegnap mindössze 15 új fertőzöttet regisztráltak. Összesen így 1554 „aktív” – azaz tüneteket felmutató – fertőzött van, míg 1711-en gyógyultak meg a kórból. Eddig összesen 491-en hunytak el, és 3756 a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

Az adatokat elemezve az látszik, hogy az elhunytak 3 százaléka volt olyan, ahol nem volt jele semmilyen alapbetegségnek. Az összes többi estében jellemzően magas kockázati csoportból kerültek ki a kór áldozatai, azaz idős haladott életkorú, illetve valamilyen krónikus megbetegedésben szenvedők voltak az elhunytak.

Többségében vidékiek a fertőzöttek

A jelenlegi aktív fertőzöttek 42 százaléka fővárosi, 58 százalék vidéki. Kórházakban most 430 embert kezelnek. Müller Cecília felhívta arra figyelmet, hogy korábban az aktív fertőzöttek felét ápolták kórházban, most már egyharmad alá ment az arány. Ugyanakkor sajnos még mindig 30-an vannak lélegeztető gépen.

A tisztifőorvos szólt az óvodák és a bölcsődék újranyitásáról. „Lehetőség van rá, ám nem kötelező” – fogalmazott, azaz ha valamelyik szülő úgy dönt, hogy mégsem viszi a gyermekét közösségbe, az igazolt távollétnek számít.