A tranzitzóna bezár, de a kerítés marad

MegosztásTweet

Az Európai Bíróság szerint kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány most megszünteti azokat, a tompait és a röszkeit zárják be. A jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok.

A tranzitzónát bezárják, de a kerítés marad. A jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. Az Európai Bíróság mintegy tíz napja döntött úgy, hogy a menedékkérőknek, vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül, ami azért is elgondolkodtató, mert a strassbourgi emberi jogok európai bíróságának nagykamarája tavaly ősszel ennék épp az ellenkezőjét állapította meg.

A tranzitzónákban lehetőségük nyílt a migránsoknak a menedékkérelmek leadására, a kérelmezők személyazonosságának, születési helyének beazonosítására és a járvány okán egészségügyi vizsgálatok elvégzésére.

A tranzitzónákból mindig is szabadon lehetett távozni,

a menedékkérelmet követő eljárás ideje alatt a kérelmezőket a magyar állam ellátásban részesítette, amely kiterjedt az élelmezéstől kezdve a hitéleti szabályok megtartásának biztosításáig is.

A tranzitzónák kérdése évek óta napirenden van

Farkas Örs a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában elmondta, a tranzitzónák kérdése évek óta napirenden van. Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak, és a magyar emberek akaratának.

Hozzátette, a brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint, azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába – fejtette ki.

Ezzel szemben döntött úgy a magyar kormány – pontosabban a jogszabályi környezet még kidolgozás alatt van –, hogy továbbra sem engedi azt, hogy bárki, akinek erre nincs egyértelmű felhatalmazása Magyarország területére lépjen. Az eljárás lefolytatásának ideje alatt továbbra sem Magyarországon fog tartózkodni az igénylő, hanem valamelyik szomszédos országban, ahol az igényét a nagykövetségen benyújtotta.

Az Európai Bíróság megnehezítette a migránsok helyzetét

Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezzel az Európai Bíróság megnehezítette a migránsok helyzetét, hiszen ettől kezdve hosszabb lesz a várakozási idő, és nyilvánvalóan így nekik kell majd megoldani mindent, ami a menedékkérelemmel együtt jár.

Farkas Örs elmondta,

az ideérkezők számára ez egy sokkal hosszabb procedúrát eredményez,

hiszen eddig a magyar határnál adták be a kérelmüket, ésa magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van például Belgrádban, vagy Bukarestben kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik.

Szerinte a tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte – hangsúlyozta a szóvívő.

MegosztásTweet