Évfordulós Gyurcsány hazugságbeszéde

Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde látlelet volt a balliberális oldal valós működéséről, amelynek kórképe mind a mai napig érvényes – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politológus a beszéd elhangzásának holnapi évfordulója kapcsán.

Holnap lesz tizennégy éve, hogy a balatonőszödi kormányüdülőben, az MSZP zárt körű frakcióülésén elhangzott Gyurcsány Ferenc „őszödi beszéde”. Az akkori miniszterelnök ebben egyebek mellett azt mondta: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

A trágárságokat sem nélkülöző szónoklatban kijelentette: „Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

A belpolitikát megrengető beszéd első részletét 2006. szeptember 17-én juttatták el máig ismeretlenek a Magyar Rádióhoz, s az pillanatok alatt kiszivárgott. Még aznap tüntetések kezdődtek, a résztvevők a kormányfő lemondását követelték, majd a Magyar Televízió székházának másnapi ostromával elindult a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb tüntetéssorozat. Gyurcsány Ferenc a tiltakozások ellenére sem mondott le. A Fidesz hetvenkét órás „ultimátumot” adott a kormányfőnek, aki bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával megnyert. A folyamatos politikai támadások a bukott miniszterelnököt azonban „hozzáragasztották” a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberális kormánykoalíció sorsát és a 2010-es választás kimenetelét is.

Gyurcsány a szocialisták Titanicjának fedélzetéről még arról szónokolt, hogy mondatainak stílusa és a hangneme egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások” voltak. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető pedig a választók átverését azzal mentegette, hogy Gyurcsány nemcsak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert.

Sólyom László akkori köztársasági elnök szerint Gyurcsány beszéde morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták, mivel a kormányfő a személyes felelősségét összemosta „az elmúlt tizenhat évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy bárki megkérdőjelezze a demokratikus normákat.

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédével végleg lerántotta a leplet annak az álszent balliberális politikának a működéséről, amelynek mind a mai napig szemtanúi lehetünk – mondta a Magyar Hírlapnak az „évforduló” kapcsán Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a bukott miniszterelnök elismerte, hogy a valós gazdasági adatok elhallgatásával, hazugságok és trükkök százaival tartották meg a hatalmat a 2006-os választáson, ráadásul semmilyen elképzelésük nem volt arról, miként lehetne az ország problémáira válaszolni.

Deák szerint ma sincs ez másként, a balliberális oldal a járvány során is álhírek tucatjait terjesztette, ugyanakkor az őszödi beszéd beismeréseinek köszönhetően már lényegesen kevesebben hisznek nekik, mint azt megelőzően. A beszéd látlelet volt a balliberális oldal működéséről, amelynek kórképe mind a mai napig érvényes.

Magyar Hírlap