https://cdn.mediaworks.hu/wp-content/uploads/2020/02/+otf/1470x600/N7Ug+4rQ5ZjRMqGBk+LC4E5PVF9WRVJZX1NFQ6qybnsqc76eUwCmOLvzmR9Jw2W42S7FBO7x0a6AsCDw0G5Wdvj04WfwyP3ieolTPQ==/csontfal.jpg
Fotó: PETER KNEFFEL / AFP/DPA
MIÉRT CSINÁLTÁK?

Emberi csontokból készült falakra bukkantak a genti székesegyház alatt

A régészek a Szent Bávó székesegyház új látogatóközpontjának építése előtti feltáráson bukkantak rá a ritka leletre.

„Ez egy páratlan felfedezés Belgiumban” – idézte a The Brussel Times napilap a régészetcsoport szóvivőjét.

A falak főként felnőttek lábszár- és combcsontjaiból készültek, a köztük lévő teret koponyákkal töltötték ki, amelyek közül többet darabokra törtek. A falak fölötti szinten teljes emberi csontvázakra bukkantak a régészek. „Ez azt jelenti, hogy a területet temetőként használták még az után is, hogy a falakat felhúzták” – tette hozzá az illetékes.

A régészek a genti székesegyház új látogatóközpontjának építése előtti feltáráson bukkantak rá a ritka leletre.

„Ilyen jelenséggel még nálunk nem találkoztunk” – hangoztatta Janiek De Gryse, a régészcsoport vezetője. Emlékeztetett arra, hogy máshol, például a párizsi katakombákban találtak már ilyen falakat.

A csontok korát a régészek a 15. század második felére datálták. „Úgy véljük, hogy a falakat a 17. és a 18. században építették, de még kiterjedt kutatást kell végeznünk” – mondta.

A régészeknek még arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy miért építették ezeket a falakat. A szakemberek szerint valószínűleg akkor húzhatták fel őket, amikor a temető egy részét megtisztították, azaz a sírokból kiemelték a csontokat, hogy új sírhelyeket létesítsenek.

Egy templom udvarának megtisztításakor a csontvázakat nem lehet csak úgy kidobni. Feltételezve, hogy a hívők a test feltámadásában hittek, akkor a csont nagyon fontos volt. Ezért épültek egykoron csontházak a városi temetők falainál – mondta de Gryse.

Borítókép: illusztráció/csontfal egy párizsi katakombában