Az együttműködés helyett a bizalmatlanság és a nemzeti bezárkózás terjed a világpolitikában

Egyre pusztítóbb a nemzetközi politika dinamikája, a békésebb világ felépítését célzó együttműködés helyett egyre inkább jellemző a versengés, a konfliktus, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a bizalomhiány és a nemzeti bezárkózás - hangsúlyozta a német államfő pénteken az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát (MSC) megnyitó beszédében.

 Frank-Walter Steinmeier a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának nyitó előadásában kiemelte, hogy bomlófélben van a Nyugat országainak közössége, és a világ egyre inkább a "klasszikus biztonsági dilemma" felé tart.

Terjed az a felfogás, hogy mindenki csak a többiek rovására tudja megteremteni saját biztonságát, vagyis "a biztonság a többiek biztonsághiánya", ami a bizalmatlanság és a fegyverkezés spiráljába taszítja a világot.

Ez a "visszaesés a tegnapelőtt gondolkodásmódjába" súlyos veszélyekkel terhes, egy "sötét korszak" eljövetelét vetíti előre - mondta a német államfő.

Élesen bírálta "a katonai erő alkalmazását és az európai határok erőszakos módosítását ismét a politika eszközének" tekintő Oroszország, a nemzetközi jog előírásait "szelektíven" tiszteletben tartó Kína és a "magát a nemzetközi közösség eszméjét is elutasító" Egyesült Államok tevékenységét.

Kiemelte: az európaiak már nem indulhatnak ki abból, hogy a kontinens országainak integrációja, az európai egységfolyamat sikere a nagyhatalmak érdekében áll. Éppen ellenkezőleg, a nemzetközi politika valamennyi meghatározó tényezője Európa egységének rovására is törekszik saját érdekeinek érvényesítésére.

Arról is szólt, hogy az Egyesült Államok Európa iránti figyelmének gyengülése, az amerikai politika súlypontjainak áthelyeződése a világ más térségeire nem a jelenlegi washingtoni vezetés ideje alatt kezdődött, és a következő elnöki ciklusok idején is folytatódik majd.

Ebben a helyzetben Németországnak mindent meg kell tennie "az egyesült Európa összetartásáért", mert az egységes Európa Németország számára "létfontosságú". A többi között javítani kell az Európai Unió és Oroszország kapcsolatát, de fokozottan figyelembe kell venni a közép-európai országok aggodalmait és érdekeit - szögezte le Frank-Walter Steinmeier.

A védelmi kiadásoknak a NATO-tagországoktól elvárt emeléséről, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalékos szint elérésének követelményéről szólva hangsúlyozta, hogy Németországnak is többet kell költenie védelemre, de el kell kerülni, hogy a védelmi kiadások szintje legyen a biztonság egyetlen mércéje. A diplomácia és a fegyverzetcsökkentési megállapodások háttérbe szorulását ugyanis nem lehet ellensúlyozni harci repülőgépekkel és rakétákkal. A "katonai elem" elengedhetetlen a biztonsághoz, de nem lehet az első, és az egyetlen - húzta alá.

Frank-Walter Steinmeier a nemzetközi viszonyok alakításának szerinte leginkább megfelelő módjáról szólva kijelentette: "nem lehet politikai programunk a világ nyugatosítása", de nem szabad felhagyni az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy a világ az ENSZ Alapokmányában lefektetett elveknek megfelelően az emberi méltóság tiszteletére és "az erősebb joga" helyett a jog uralmára épüljék fel.

Osztrák kancellár: nem lehetnek másodosztályú uniós tagországok

Nem szabad hagyni, hogy az Európai Unió (EU) keleti tagállamai másodosztályú tagoknak érezzék magukat - hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken  az  56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).

 Kiemelte, hogy az EU alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát, és gondoskodni kell érvényesítésükről, de nagyon határozottan el kell választani az alapértékek körüli ügyeket minden egyéb vitától, és nem szabad hagyni, hogy a kelet-európai tagországok másod-, vagy harmadosztályúnak érezzék magukat, mert így veszélybe kerül a közösség egysége.

Arról is szólt, hogy az EU-nak a jogállamiság és a demokrácia mellett a jólét és a gazdasági versenyképesség megőrzésére is ügyelnie kell, mert különben népszerűvé válnak "kevésbé demokratikus" rendszerek.

Mint mondta, az EU-nak és az egész Nyugatnak vigyáznia kell, mert vannak más alapokon nyugvó, ám igen sikeres rendszerek. Példaként említette Kínát, kiemelve: világszerte elismeréssel tekintenek az ázsiai országra a többi között annak hatására, hogy a kínaik tíz nap alatt egy teljes kórházat felépítettek a koronavírussal fertőzött betegeknek.

A Nyugat értékeiről szóló pódiumbeszélgetésen téma volt a migráció is. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök rámutatott arra, hogy hazájának lakossága évente egy százalékkal növekszik a bevándorlás révén, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság, a pozitív hozzáállás a migrációhoz és a bevándorlók beilleszkedésének és boldogulásának támogatása megtérül a befogadó társadalomnak.

Sebastian Kurz a korlátozó jellegű és a befogadó társadalom igényeire szabott bevándorlás mellett foglalt állást, és hangsúlyozta, hogy a kanadai rendszer is ilyen, és az észak-amerikai ország a fekvése révén is védett a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlástól.

Számos kisebb országot, például Ausztriát viszont súlyosan megterheli az ellenőrizetlen migráció - tette hozzá az osztrák kancellár, kiemelve: minden országnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy önállóan döntsön arról, kiket fogad be.

Mint mondta, hazájának nem jelent kihívást a Bécsben működő ENSZ-intézményeknél dolgozó magasan képzett szakemberek gyermekeinek integrációja, a Szíriából és Afganisztánból érkezettek beillesztése viszont nagy teher.

MTI