Megszenvedik a felső kategóriás brandek a kínai vásárlók hiányát

A luxusmárkákat is fertőzi a vírus

by

Ahogy a kínai turisták egyre inkább eltűnnek az amerikai és európai nagyvárosokból a terjedő koronavírus miatt, a globális luxusmárkák saját bőrükön kezdik érezni a hiányukat.

Az egyre terjedő koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy mennyire kitettek a felső kategóriás márkák olyan városokban, mint New York, Párizs vagy Milánó a Kínából érkező vásárlóknak – hiszen ezek a vevők jellemzően jóval többet költenek, mint más turisták. A helyzet súlyos:

A Párizsban lévő Galeries Lafayette áruház például, amely nagyban épített a keletről érkező vásárlókra – egyebek mellett kínai feliratokkal és adó-visszatérítéssel csábítja a kínai tehetős vásárlókat –, a héten üresen kongott a WSJ beszámolója szerint, míg korábban egy átlagos napon több mint ezren is megfordultak itt, javarészt Kínából érkezve.

Milánóban pedig a Via Monte Napoleone bevásárlóutcában szinte minden üzletben alkalmaznak kínaiul beszélő eladót az utóbbi években – ám a kínai vásárlók innen is hiányoznak az utóbbi hetekben.

https://www.vg.hu/wp-content/uploads/2020/02/+otf/810w/GettyImages1197861013.jpg
Fotó: Getty Images
Egészen egy héttel ezelőttig még nagy létszámú kínai csoportok érkeztek, az elmúlt napokban viszont mindössze egy-két ember tér be az üzletbe

– mondta a az újságnak a Fendi egyik alkalmazottja.

Ez sokkal rosszabb hír manapság a kereskedőknek, mint lett volna néhány évvel ezelőtt. 2018-ban ugyanis már csaknem 170 millió kínai utazott az anyaországon kívülre – legalábbis ezt mutatják az ENSZ turisztikai szervezetének legfrissebb adatai. Utazásaik során pedig csillagászati összeget, nagyjából 277 milliárd dollárt (86 ezermilliárd forint) költöttek. Ez a tíz évvel ezelőtt elköltött összeg ötszöröse, míg a kínai turisták száma több mint háromszorosára nőtt az elmúlt évtized során.

Világviszonylatban nézve a kínai turisták tavaly csaknem 110 milliárd dollár értékben vásároltak luxuscikkeket – ruhákat, bőrtermékeket és ékszereket –, jelentős részüket Kínán kívül.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható