Orbán Viktor új műfajt honosított meg

Orbán Viktor mára hagyományosnak számító országértékelő beszédével új műfajt honosított meg Magyarországon, ez az esemény nagy szerepet játszott abban, hogy az országban egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia – emelte ki a XXI. Század Intézet elemzésében, hozzátéve: a kezdetekkor az ellenzék élesen kritizálta ezt a műfajt, ugyanakkor az évek múlásával szinte minden párt lemásolta.

Az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédeihez hasonlóan 1999. február 4-én értékelte először a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére Orbán Viktor az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vigadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Ezt követően kormányzása idején is megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és cselekvési tervet vázolt a következő évekre – írták az elemzésben.

Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta:

„az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”,

majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során.

A XXI. Század Intézet emlékeztet, Orbán Viktor akkor is megtartotta január–február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy „a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre”.

2007-ben hirdette meg az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt: Orbán Viktor az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.

Kritizálta, majd átvette az ellenzék

A XXI. Század Intézet arra is kitért, hogy 1999-ben az akkori ellenzéki politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a Parlamentet választotta értékelésének helyszínéül.

A kezdeti kritikákat követően mára viszont szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet,

legutóbb például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke értékelte az ország helyzetét, „szokásához híven egy budapesti luxushotelben”.

Az elemzésben kiemelték: jellemző az ellenzéki politikusokra, hogy „ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy ívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, hanem sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják”. Így tett Gyurcsány Ferenc is, aki legutóbb a közös ellenzéki lista fontosságát hangsúlyozta – tették hozzá.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd