Áder János magyarországi látogatásra hívta meg Ferenc pápát

Magyarországi látogatásra hívta Ferenc pápát a Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus alkalmából Áder János köztársasági elnök pénteken. Az államfőt négyszemközti audiencián fogadta a Szentatya a Vatikánban.

Áder János a közmédiának nyilatkozva elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson.

Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II. János Pál pápa látogatta meg hazánkat 1996-ban. Áder János kiemelte a találkozón, hogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása rendkívül sikeres volt a hívek körében, és biztos, hogy hasonló szeretettel fogadnák a magyarországi hívek is.

Áder János rámutatott: az eucharisztikus kongresszus eddig ismert programja nagyon sok izgalmas találkozásra, Magyarország arcának sokrétű bemutatására ad alkalmat, nemcsak hitéleti, liturgikus, hanem kulturális téren is. A köztársasági elnök elmondta: megmutatta a Szentatyának a tervezett programot, aki - közlése szerint - nagy érdeklődéssel tanulmányozta azt.

A találkozón Ferenc pápa jelezte, nagyon szívesen eljönne. "Ezt százszázalékos elköteleződésnek nem lehet tekinteni, de több volt ez, mint egyszerű udvarias nyilatkozat a felkérésről" - mondta Áder János. A köztársasági elnök megerősítette a meghívást Pietro Parolin szentszéki államtitkárnál történt megbeszélésén is. A bíboros a találkozó úgy fogalmazott, hogy nagy megtiszteltetés lenne számára, ha elkísérhetné a Szentatyát budapesti útjára - mondta az államfő, aki szerint ez nem alap nélkül tölthet el bizakodással.

Az államfő beszámolt arról is,hogy hangsúlyosan szerepelt a pápai audiencián a néhány nappal ezelőtt kiadott pápai buzdítás, ami Amazóniáról szól, és a közös felelősségünket emeli ki a teremtett világ iránt, különös tekintettel a vízkészletek megőrzésére és a természetes vizek megóvására. Egyetértettek abban, hogy a 20. század az olaj évszáda volt, a 21. század pedig már most a víz évszázada, és még inkább az lesz. Ennek értelmében az egyik legnagyobb kihívás az emberiség, és minden egyes ország számára, hogyan tud megfelelő mennyiségű és jó minőségű vízről gondoskodni az ott élők számára - mutatott rá a köztársasági elnök.

Áder János beszámolt arról is, Magyarország mit tett annak érdekében, hogy ne csak beszéljenek erről a kérdésről, hanem konkrét megoldási javaslatok szülessenek. Szólt az eddig megrendezett víz világtalálkozókról, az ezeken felvázolt elképzelésekről, javaslatokról, amelyekkel nem csupán a Magyarországon élőknek, hanem a környező országok számára is tudnak megoldást - ha nem is teljes körűen - kínálni.

Áder János tájékoztatást adott a Szentatyának az üldözött keresztények megsegítését célzó Hungary Helps programról.

Kérdésre a magyar államfő úgy értékelt, hogy vita, nézetkülönbség, megoldásra váró feladat nincs Magyarország és a Szentszék között, közös gondolkodásra igényt tartó témák vannak, ezeket is áttekintették a beszélgetésen, amely reményei szerint Magyarországon folytatódik majd.

Az Európai Unió hitelessége múlik a bővítési folyamat felgyorsításán

Az Európai Unió hitelessége múlik azon, hogy sikerül-e a jövőben a bővítési folyamatot felgyorsítani - mondta Áder János köztársasági elnök, miután Rómában hivatalos megbeszélést folytatott Sergio Mattarella olasz államfővel péntek délután. A megbeszélésen napirenden szerepelt az Európai Unió következő hétéves költségvetése, és a migráció is.

Áder János a közmédiának nyilatkozva felidézte, hogy régóta terítéken van az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal történő bővítése.

Szerbiával és Montenegróval már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, a cél: ezek felgyorsítása - mutatott rá az államfő.

Hozzátette: Észak-Macedóniával és Albániával még az idén el kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, ebben egyetértés volt az olasz államfővel.

A köztársasági elnök szerint alapvetően az Európai Unió hitelessége múlik azon, hogy hosszú idő, és sok-sok halogatás után a bővítési folyamatot sikerül-e felgyorsítani.

Áder János reményét fejezte ki, hogy Várhelyi Olivér magyar uniós biztosnak döntő szerepe lesz ebben, és segíteni tudja a folyamatot.

Az államfő elmondta, a tárgyaláson témaként szerepelt az unió elkövetkező költségvetési időszaka. Teljes egyetértés mutatkozott, hogy az agrártámogatások mostani rendszerét fenn kell tartani, ahogy a kohéziós forrásokat is biztosítani kell a következő hétéves költségvetési ciklusban - közölte.

Kitért a klímavállalások és a 2050-es klímacélok finanszírozására is. Mint elmondta, Mattarella elnök egyetértett azzal a megközelítéssel, miszerint elfogadhatatlan, hogy azok az országok, akik korábbi vállalásaikat nem teljesítették, most támogatásban részesüljenek, míg azok, akik ezt megtették, kimaradjanak a támogatási lehetőségből. Erkölcsileg, politikailag és pénzügyileg sem járható út, hogy a jól tanulókat büntessék, a rosszul tanulókat pedig jutalmazzák - hangsúlyozta a magyar államfő. Ha ehhez plusz forrásra van szükség, azaz a tagországoknak növelniük kellene a befizetéseket az unió sikeres klímapolitikája érdekében, akkor erre Olaszország készen áll, és Magyarországnak is így kell tennie. Vannak még országok, akiket erről meg kell győzni, de Áder János reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni, és többletforrást biztosítani.

A találkozón áttekintették a migráció kérdéskörét is. Egyetértés van abban, hogy szervezett keretek között kell tartani a migrációt, az illegális migrációt vissza kell szorítani - mondta Áder János.

Az illegális migráció, az emberkereskedelem és embercsempészet visszaszorítása egyaránt fontos és közös feladat, ahogy az európai határok megvédése is - jelentette ki a magyar államfő.

Áder János rámutatott: elsősorban helyben, és azon államoknak kell segíteni, amelyek kibocsátó országként jelennek meg. Ehhez nem csak uniós forrásokat, hanem más, gazdagabb országok támogatását is igénybe kell venni - mondta.

MTI