Szinte minden NB I-es futballcsapatnál jön a bércsökkentés

Az MLSZ új szabályai jelentős spórolásra késztetik majd az élvonalbeli klubokat – vagy jelentősen növelni kell a bevételeket.

A Magyar Labdarúgó Szövetség több új szabályt is bevezet a 2020–2021-es szezontól, és ez jelentősen kihat majd a klubok gazdálkodására is. Elsősorban két szabály hoz nagy változást.

Az egyik, hogy legfeljebb 25 fős keretek lehetnek az élvonalbeli csapatoknál, ez sok helyen megtakarítást jelent, mert az transfermarkt.de összesítése szerint az NB I-es csapatok közül csupán négy felel meg most ennek a kritériumnak: az Újpest, a Mezőkövesd és a Zalaegerszeg egyaránt 23 játékost foglalkoztat, míg a Puskás Akadémia 25-öt. A legnépesebb az FTC kerete, 31 futballistát jegyez a portál, de a Fehérvár és a Diósgyőr keretét is 29-29 fő alkotja.

A másik húsba vágó változás a bértömeg-szabályozás bevezetése: az úgynevezett sportágon kívüli – jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, tévés közvetítésből és szerencsejátékból származó – bevételek 70 százalékát fordíthatják a klubok bérköltségre.

Az mfor.hu az éves gazdasági jelentéseket vizsgálva arra jutott, hogy ligaszinten nincs gond: a 12 csapatnál 2018-ban kicsivel több mint 22 milliárd forint árbevétel keletkezett, amivel szemben az alkalmazottak bérköltsége 14,9 milliárdot tett ki. Ez pedig a bevétel 68 százalékát jelenti, vagyis az első osztály összesítve 524 millióval többet is elkölthetne fizetésekre.

A 70 százalékos kritériumnak klubszinten viszont csak két csapat tud megfelelni: a Mol Fehérvár, illetve a Puskás Akadémia a bevételek 39, illetve 42 százalékát fordította bérköltségre 2018-ban.

Az NB I-es klubok rangsorának másik végén a Paks és a Honvéd áll. A paksi csapatnál a bevételeknél 52 százalékkal nagyobb tételt jelent a bérköltség, a kispesti klubnál pedig 36 százalékkal haladja meg a bér a bevételek szintjét. Összességében az NB I-es klubokra sokkal inkább a bevételeket meghaladó mértékű bérköltség jellemzi. A Fradi 3, a Debrecen 10, a Mezőkövesd 16, a Diósgyőr 20, az Újpest 25, a Zalaegerszeg pedig 27 százalékkal költ többet bérekre, mint amennyi bevétele van. Ennél valamivel kedvezőbb a helyzete a Kisvárdának és a Kaposvárnak, a bevételek 81, illetve 97 százaléka megy el bérköltségre.

Nyitókép: Pixabay.com