XXI. Század Intézet: Orbán Viktor honosította meg az évértékelő műfaját

Immár 21 éve annak, hogy Orbán Viktor az 1999-ben kezdődő és mára hagyományosnak számító országértékelő beszédével új műfajt honosított meg Magyarországon. Ez az évenkénti esemény nagy szerepet játszott abban, hogy hazánkban egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia.

A kezdetekkor az ellenzék élesen kritizálta ezt a műfajt, ugyanakkor az évek múlásával szinte minden párt lemásolta, ők azonban erre a megszólalási lehetőségre sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek. Orbán Viktor 2020-as beszédének középpontjában az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témái, illetve a klímaváltozásra és a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszok lesznek.

Az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan 1999. február 4-én értékelte először a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére Orbán Viktor az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vígadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Ezt követően kormányzása idején is megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan.

Egészen 2004-ig a Pesti Vígadóban tartotta országértékelő beszédét Orbán Viktor, majd az épület felújítása miatt az ELTE lágymányosi épületében, később a Körcsarnokban, ezután a SYMA-csarnokban, a Millenárison, végül mind a mai napig a Várkert Bazárban várta a közönségét a kormányfő.

Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta: „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, majd a NATO-csatlakozás  történelmi jelentőségét hangsúlyozta és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során. Egyben részletesen beszélt az akkori kabinetének terveiről és intézkedéseiről.

Akkor is megtartotta január-február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2007 februárjában hirdette meg a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet – melynek szlogenje az volt: „a jövő igennel kezdődik” – a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán
az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.

1999-ben az akkori ellenzéki politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellárdemokrácia kiépítésére”.

A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, legutóbb például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke értékelte az ország helyzetét, szokásához híven egy budapesti luxushotelben. Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, hanem sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják. Így tett Gyurcsány Ferenc is, aki legutóbb a közös ellenzéki lista fontosságát hangsúlyozta. A mostani országértékelő beszédében Orbán Viktor az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témáival, illetve a jövőbeli gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszokkal és a kormány által kidolgozott klíma- és
természetvédelmi akciótervvel fog kiemelten foglalkozni.