Európa élmezőnyében a magyar gazdaság

A magyar gazdaság Európa élmezőnyében van, teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan, 2019-ben is dobogós helyet ért el, meghaladta a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) várakozását – kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gazdasági növekedési adatait.

Elmondta: a gazdasági növekedés a tavalyi negyedik negyedévben a PM által várt 4,2 százalékkal szemben 4,5 százalék lett, az év egészében pedig 4,9 százalék. A piaci konszenzus is 4,2 százalék volt.

Hozzáfűzte, hogy reggel 9 óráig hét ország adatait közölte az Eurostat, közülük az első Magyarország. Úgy vélte, nagy meglepetés nem lesz, ahogy ahhoz az elmúlt években hozzászokhattunk, az Európai Unió növekedése felett fog teljesíteni a magyar gazdaság, az első vagy második helyen.

A miniszter szerint 2020-ban inkább kívülről jöhetnek kockázatok, ezek között említette többek között a német autóipar nehézségeit, a koronavírus turizmusra, alapanyag-ellátásra, szállítási láncokra gyakorolt hatását, az Egyesült Államok és Kína, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti problémákat, továbbá a világ jelentős eladósodását.

A tárca mindezekre figyelemmel, a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra korrigálta idei növekedési előrejelzését – mondta Varga Mihály.

A miniszter kifejtette, a növekedéshez a kormány intézkedései is hozzájárultak. Ezek között említette a 2016-ban a szociális partnerekkel kötött hatéves adócsökkentési és bérmegállapodást, amelynek köszönhetően csak tavaly mintegy 200 milliárd forint maradt a vállalatoknál. A 2018-ban elfogadott Versenyképesebb Magyarországért program elemei közül kiemelte a vállalati környezet javítását és a nyugdíj mellett foglalkoztatottak adómentességét. A gazdaságvédelmi akcióterv már bevezetett intézkedései is éreztették hatásukat. A növekedéshez hozzájárultak a lakhatást segítő intézkedések is, emellett jelentősnek nevezte a Modern városok program és a Magyar falu program keretében indult fejlesztések hatását is.

A miniszter elmondta: a piaci szolgáltatások a vártnál jobban járultak hozzá a növekedéshez, míg az ipar és építőipar teljesítménye gyengébb lett, de együttesen 4,5 százalékos növekedést hoztak a negyedik negyedévben. Hozzátette, az EU eddigi átlaga a negyedik negyedévre 1,1 százalék.

Varga Mihály szerint az ipar lassulása figyelmeztető jel. Az év egészében még 5,4 százalékkal nőtt az ipar, de jól látható, hogy az év második felében egyre inkább gyengült teljesítménye, sőt decemberben már negatív is volt, ezért nem árt óvatosabban tervezni az idei évre – mutatott rá. A magas bérkiáramlás, a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is tartósan húzzák a növekedést. Az export a miniszter szerint jól teljesített, viszont látható, hogy az áruimport meghaladta az áruexport növekedését. Szerencsére a szolgáltatásexport – a turizmus, szállítási ágazat teljesítménye – jobb lett, így az exportoldalon sincs egyelőre komoly feszültség – mondta.

A kilátásokról elmondta, hogy a német autógyártók nehézségei egyre inkább érezhetők, a járműipar decemberi 10 százalékos csökkenése azt mutatja, hogy ez a magyar gazdaságot sem fogja érintetlenül hagyni. Olyan új beruházások vannak azonban az autóiparban is, amelyek növelik az ágazat általános kapacitásait. Az eddigi létszámleépítések és gyárbezárások Nyugat-Európában voltak, nem Közép-Kelet-Európában, e szempontból nem állunk rosszul – mondta a miniszter.

A növekedés elemei közül tartósnak nevezte a foglalkoztatás és a bérek növekedését, a nagyvállalati kapacitások bővítését és az uniós transzfereket.

A miniszter a 340 forint feletti euró/forint árfolyam kapcsán kérdésekre közölte: árfolyamkérdésekkel továbbra sem foglalkozik a kormány. A forintárfolyam változásából adódó következményekkel kell foglalkoznia, azzal, hogy az árfolyam hogyan hat az államháztartásra, a költségvetésre, ami nagyjából egyenlegsemleges. Az államadósság deviza részének kamatkiadása kapcsán lehetnek többletkiadások, a devizaarány azonban folyamatosan csökken, míg 2010-ben még 50 százalék fölött volt, most nem éri el a 20 százalékot – mondta a miniszter. A vállalatoknak Varga Mihály szerint nem az árfolyamszint, hanem az ingadozás jelenthet problémát.

A januárban rekordszintű, 4,7 százalékos inflációra reagálva azt mondta, a jegybankhoz hasonlóan azzal kalkulálnak, hogy a következő hónapokban mérséklődik a pénzromlás üteme. A nyugdíjasok nem szenvednek hátrányt, ha az infláció magasabb lesz, mint amivel a kormány kalkulált, novemberben megkapják a különbözetet.

A helyi iparűzési adó (hipa) átalakítását a Nemzeti Versenyképességi Tanács javasolja (az értékcsökkenési leírást, a k+f elszámolását és az adófeltöltés határidejét érinti). Ezek egyelőre javaslatok, a kormány annyit vállalt, hogy a javaslatokat megvizsgálja. A miniszter megjegyezte, a vállalkozások szempontjából nagyságrendi különbség van a központi és helyi adók között, míg tavaly a társasági adóból 300 milliárd forintot fizettek be, a hipából 827 milliárd forintot, amivel számolnia kell a kormánynak. A településekkel már elkezdték az egyeztetéseket – mondta. Hozzátette, az a céljuk, hogy mindenki számára kezelhető javaslat alakuljon ki, és arról döntsön a kormány. Közölte, egyelőre a háttérszámítások és hatásvizsgálatok zajlanak.