A nagykövet pedofilbotránya: nem politikai dráma, inkább a szolgálatok szégyene

A jelek szerint a magyar állam képtelen megtudni azt, amit a diplomatáiról mindenképp tudnia kell.

Legalább két hazai titkosszolgálatnak ellenőriznie kellett a pedofilbotrányba keveredett, Peruból tavaly hazahozott magyar nagykövetet, hiszen Kaleta Gábor közel húsz éve dolgozik a külügyben, de megfordult az igazságügyi tárcánál is. Sokat elárul az ellenőrzések alaposságáról, hogy végül egy külföldi bűnüldöző szerv "fogta meg", ráadásul még az ellene folyó titkos külföldi nyomozást sem szúrta ki az Információs Hivatal, írja az index.hu.

Ráadásul a perui nagykövet esete nem egyedi. Tizenkét évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztérium egyik vezető dolgozóját világította át a polgári titkosszolgálat. Az eljárás végén a szolgálat tudatta a tárca akkori vezetőjével, Draskovics Tibor miniszterrel, hogy a minisztériumban ekkor már évek óta dolgozó férfit korábban pedofíliával kapcsolatos bűncselekmény miatt ítélték el. Az illetőnek ezek után nem volt maradása, egyik pillanatról a másikra távozott a minisztériumból, de ahogy kollégái, úgy közvetlen felettesei sem tudták meg ennek okát. A jogász néhány héttel később már egy nem állami, de közfeladatot ellátó, jogi ügyekkel foglalkozó intézményhez került és a mai napig ott dolgozik vezető beosztásban. Mivel abban a pozíciójában már nem kell titkosszolgálati átvilágításon átesnie, és feltehetőleg amúgy is mentesült már a büntetésének jogkövetkezményei alól, titkát megtarthatja magának. 

A két említett ügy nem politikai, hanem biztonsági kérdéseket vet fel, nevezetesen azt: mennyit ér az úgynevezett nemzetbiztonsági átvilágítás. Ez az eljárás azért van, hogy kiszűrje, jelent-e valaki nemzetbiztonsági kockázatot. Alapesetben a vizsgált személy kitölt egy kérdőívet, amelynek tartalmát a vizsgálatot végző szolgálat munkatársai ellenőrzik. A kérdőívben olyan magánéleti témákra is rákérdeznek, mint a házasságon kívüli partnerkapcsolat vagy éppen a szexuális irányultság. Az ellenőrzés során az érintett családtagját, barátait, szomszédait is kikérdezhetik, így készül el aztán az a környezettanulmány, ami alapján megállapítják: jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az illető vagy sem. Persze ennél azért bonyolultabb eljárásról van szó, főleg egy külszolgálatra küldött hivatalnok esetében, éppen ezért különös, hogy Kaleta "rejtett életére" két évtizeden keresztül egyszer sem derült fény.

Az átvilágításokat jellemzően az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, de Kaleta, mint külszolgálatot teljesítő diplomata, a Külügyminisztérium alá tartozó másik titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) "látókörében" is benne kellett, hogy legyen. Ráadásul nem csak Peruban, hiszen külügyes pályafutása alatt Los Angelesben is szolgált. Márpedig az IH-nak feladata a követségi dolgozók ellenőrzése. Az tehát, hogy Kaleta Gábor – akár hivatali, akár privát számítástechnikai eszközökön –olyan tartalmakat tárolt, amelyeket a törvényt tilt, és mindez hosszú időn át elkerülte a magyar titkosszolgálatok, köztük az IH figyelmét, súlyos rendszerhibát jelez. Különösen úgy, hogy egy külföldi bűnüldöző szerv képes volt felderíteni a helyzetet. Azaz a külszolgálaton dolgozó magyar diplomatákat a magyar állam nem tudja hatékonyan ellenőrizni.

A gépein tárolt adatok mellett az is érdekes kérdés, hogy ha egy amerikai hatóság rálátott Kaleta online tevékenységére, azt hogyhogy nem szúrta ki az IH, aminek a követségi dolgozók számítástechnikai eszközeinek a védelme is a feladata. Kaleta esetében persze árnyalja a képet, hogy az amerikai bűnüldöző szervek a magyar hatóságoknál jóval mélyebben be lehetnek ágyazva az internet sötét bugyraiba, és bizony még így is nagyon hosszú ideig, sokszor hónapokig, évekig tart rábukkanni egy online felhasználó mögött meghúzódó hús-vér emberre.

A nemzetbiztonsági átvilágítások egyik célja az, hogy az államigazgatásban dolgozó személyek fedhetetlenek legyenek. Nem lehet azt állítani, hogy az ellenőrzést végző szervek keze meg lenne kötve: az ellenőrzések során ugyanis telefonokat hallgathatnak le, e-mailekhez férhetnek hozzá, ha kell, lakásokat is megfigyelhetnek, egyszóval semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy alapos környezettanulmányt készítsenek valakiről és kiderítsék, vannak-e féltve őrzött titkaik.