Alig ismerik Egyiptom vörös piramisát: az első tökéletes oldalú építmény régebbi a gízaiaknál

Általában a gizai hármasról beszélünk, pedig Egyiptomban jóval több érdekes piramis van.

Ha azt halljuk, piramisok, azonnal a gízai nagy piramis és két társa jut eszünkbe, holott Egyiptom földjét háromnál sokkal több piramis gazdagítja.

E piramisokról, bár ugyanolyan érdekesek és jelentősek, kevés szó esik, és a legtöbben nem is tudják, hogy egyáltalán léteznek.

Egyiptom piramisai

Egyiptom-szerte, meglepő lehet a szám, de mintegy 100 piramist találni. Legtöbbjük a Középső és Újbirodalom idejéből való, de hasonló koruk ellenére is merőben eltérnek egymástól.

Míg némelyik kivehetően hozza a megszokott gúlaformát, a többi csak halványan hasonlít arra. Ennek legfőbb oka, hogy az egyiptomi építészet, míg elérte a tökéletes formát, fejlődési folyamaton ment keresztül, de az idők során az építmények roncsolódtak is. Négy piramist veszünk sorra, melyekről méltatlanul feledkezett meg a világ jelentős része.

A vörös piramis

Gíza és Saqqara után a történelmileg legjelentősebb egyiptomi térség Dashur. Itt emelkedik a vörös piramis, másik nevén az északi piramis, az első, amely tökéletes gúla alakú.

Vörös, ugyanis vörös mészkőből építették, bevésések szerint mintegy 17 éven át, Snefru fáraó uralkodása alatt. 105 méter magas, bejárata pedig északra néz, hasonlóan a legtöbb egyiptomi piramiséhoz.  Felülete a mai napig szinte tökéletesen egyenletes. Ez annak is köszönhető, hogy Dashurba nem biztonságos elutazni, így kevesen látogatják, és a piramis állagának megőrzésében ez kifejezetten kedvező.

A Bent piramis

Ugyancsak Dashurban található a Bent piramis is, mely szintén Snefru fáraó uralkodása idején épült. Eleinte Snefru-piramisnak, illetve Déli ragyogó piramisnak hívták, később nevezték át. Neve angolul annyit tesz, hogy hajlított. Formája ugyanis kissé kerekdedebb, ám még mindig gúla alakú.

Az alapzat 54 fokos szöget zár a talajjal, a felső rész pedig 43-at. Sokan vitatkoznak arról, miért ilyen szokatlan formájú a piramis. Egyesek szerint direkt így építették, de akadnak, akik abban hisznek, hogy egy hiba eredményeként torzult el a gúla forma, és mivel a fáraónak romolhatott az egészsége, már nem lehetett új építésébe fogni. Kiszámolhatták, milyen formában húzható fel mégis a teteje, hogy ne dőljön össze, ahogyan Meidum piramisa, ami építési hiba miatt, leomlott. Akárhogy is, a Bent piramist az első sima felületű piramisként tartják számon, formája pedig végtére is egyedivé teszi.

Userkaf piramisa

Elsőre egy jókora rakás kőnek tűnik, épp ezért hívják a helyiek Userkaf piramisát Kőhalomnak, mely i. e. 2500 körül épült. Userkaf fáraó építménye sok újítást hozott. Észak-déli tengely irányában helyezkedik el, és nem bent, hanem a piramison kívül létesítettek hozzá egy kápolnát. Eredetileg kőfal vette körül.

Userkaf piramisának későbbi története is érdekes. 1500 évvel az építése után II. Ramszesz renováltatta, és temetőként hasznosította.

Dzsószer piramisa

Dzsószer fáraó piramisa nagyon kilóg a sorból lépcsőzetes felülete miatt, ez ugyanis nem volt gyakori megoldás Egyiptomban. Kairótól 25 km-re található, Saqqarában, Egyiptom legöregebb piramisai között. Körülbelül az i. e. 27. században fejezték be. Dzsószer piramisát a világ legkésőbbi olyan ismert építményeként tartják számon, amelyet sziklából vájtak ki. Eredetileg árok és egy mészkőfal vette körül, melyeken 14 ajtó volt, köztük azonban csak egyen lehetett keresztülmenni, a többi hamis ajtó volt. 

Noha a gízai piramisok valóban csodálatos építmények, a továbbiakról is érdemes lenne többet beszélni, hiszen mindegyiküknek saját, különleges története és régészeti, történelmi jelentősége van.

Észrevetted?

Majdnem minden egyiptomi szobor orra hiányzik: nem véletlenül!