Zaklatott brit-európai történelem

euronews_icons_loading

Az Egyesült Királyság és Európa kapcsolata mindig is zaklatott volt. Mindkét fél részéről volt benne szarkazmus, szkepticizmus és lelkesedés is.

Lépjünk vissza abba az időbe, amikor a brit miniszterelnök még az európai közösség egyik vezetője volt!

- Európa csak az emberek többségének kifejezett kivánságára lehet egységes" - mondta a háború után Winston Churchill brit kormányfő.

- Mára elfeledtük, hogy az Egyesült Királyság a II. világháború után az európai integráció főszereplője volt. Churchill 1946-ban Európai Egyesült Államokról, és a francia-német kiegyezés szükségéről beszélt" - mondta az Euronewsnak Nicolas Verschueren történész, a Brüsszeli Szabadegyetem Európai Tanulmányok Intézete igazgatója.

A háború után végül hat állam alakította meg az Európai Közösséget. A hatvanas években Nagy-Britannia kétszer próbált meg belépni, de az akkori francia elnök, De Gaulle vétózott. Szerinte ugyanis a britek ellenségesek az európai egységgel. Utódja, Georges Pompidou végül 1973-ban nyitotta ki az ajtót előttük.

Csakhogy ekkor váratlan fordulat következett. Az 1974-es brit előrehozott választásokat a Munkáspárt nyerte, amely népszavazást írt ki a tagságról.

- A britek világosan és egyértelműen hozták meg azt a döntést, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Közösség tagja" - jelentette be Harold Wilson kormányfő.

A 90-es években Európa közös pénzügyi rendszere formálódott, a piacok készültek az euróra, a britek viszont nem kértek a közös pénzből.

- Ekkor kezdődött a kétsebességes Európa. Most először fordult elő, hogy nem minden tagállam követte ugyanazokat a szabályokat, különösen a monetáris területen. És az Egyesült Királyságban nem lett euró – emlékeztetett Nicolas Verschueren történész.

Kicsit a periféria felé csúszva, a 80-as években egy új konzervatív kormányfő kavart hullámokat. Margaret Thatcher a brit befizetések egy részét visszaszerezte az országának. Utóda, John Major a Maastrichti Egyezménnyel közelebb vitte országát Európához, amit tovább erősített egy új projekt.

A Csalagút lehetővé tette a közvetlen vasúti közlekedést a sziget és Európa között. A brit uralkodó a további közös munkára szólított fel.

A 90-es évek meghozták a keleti nyitást, az ezredforduló pedig az új tagokat. Közben erősödött az euroszkepticizmus. A brit-uniós viszony mélypontja 2016-ban jött el, amikor David Cameron kormányfő népszavazást írt ki... a többi pedig, ahogy mondani szokás, már történelem.

Az Európai Parlament akkori elnöke, Martin Schulz és utóda, Antonio Tajani is nehéz pillanatról beszélt, hangsúlyozva, most először döntött egy tagállam a kilépés mellett.

Több mint 3 évvel a népszavazás után aztán 2020. január 31.-én eljött a brexit napja.