Csökkent az olasz és a francia GDP a negyedik negyedévben

A várt növekedés helyett a statisztikai hibahatár körüli mértékben lassult Franciaország gazdasági növekedése a negyedik negyedévben, miután lassult a fogyasztói kiadások és különösen a vállalati beruházások növekedése.

A francia statisztikai hivatal (INSEE) pénteken azt közölte első becsléseként, hogy a december végével zárult három hónapban a hazai össztermék (GDP) 0,1 százalékkal elmaradt az előző negyedévhez képest, amikor még 0,3 százalékos növekedést jegyeztek fel.

Szakértők 0,2 százalékos GDP-bővülést vártak a tavalyi negyedik negyedévre.
Az euróövezet második legnagyobb gazdaságában a fogyasztói kiadások növekedése 0,2 százalékra lassult a harmadik negyedévi 0,4 százalékosról. A vállalati beruházások növekedése 0,3 százalékosra fékeződött a harmadik negyedévi 1,6 százalékot követően.

Amennyiben a későbbiekben megerősíti a negyedik negyedévre vonatkozó adatát az INSEE, akkor a francia GDP tavaly 1,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 1,7 százalék után.

Szintén pénteken derült ki, hogy csökkent Olaszország gazdaságának teljesítménye is a tavalyi negyedik negyedévben a belső kereslet gyengesége miatt, meglepve ezzel az elemzőket.

Az olasz statisztikai hivatal pénteken közzétett előzetes adatai szerint a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal esett vissza október-decemberben, ez 2013 első negyedéve óta a legrosszabb adat. Elemzők a harmadik negyedévi tényadattal azonos értékre, 0,1 százalékos emelkedésre számítottak.

Éves összevetésben stagnált az olasz gazdaság október-decemberben, míg elemzők 0,3 százalékos emelkedést vártak, valamivel gyengébbet a harmadik negyedévben mért 0,5 százaléknál.

A 2019-es év egészében 0,2 százalékkal nőtt az olasz gazdaság, meghaladva a kormány 0,1 százalékos előrejelzését. Egy évvel korábban, 2018-ban 0,8 százalékkal, 2017-ben pedig még 1,5 százalékkal bővült az olasz gazdaság.

Az olasz statisztikai hivatal negyedik negyedéves adatsorában nem számszerűsítette a GDP komponenseinek alakulását, mindössze annyit közölt, hogy a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye csökkent, míg a szolgáltatások stagnáltak. Keresleti oldalról a hazai fogyasztás lefelé húzta a GDP-növekedési ütemet, amit csak részben tudott ellensúlyozni az export emelkedése.

Az olasz kormány arra számít, hogy idén 0,6 százalékkal nő majd a gazdaság. A Nemzetközi Valutaalap, amely szerint a következő pár évben az euróövezeti tagországok között Olaszország gazdasági növekedési üteme lesz a legalacsonyabb, 0,5 százalékos bővülést vár az idei évre.

Olaszország az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága. Az uniós statisztikai hivatal ugyancsak pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint a vártnál kevésbé nőtt az euróövezet hazai összterméke, havi összevetésben csak 0,1 százalékkal, éves szinten pedig 1,0 százalékkal. Elemzők ezt a második és harmadik legnagyobb gazdaság, azaz Franciaország és Olaszország vártnál gyengébb teljesítményének tulajdonítják.

A nagy európai értéktőzsdéken megfordult a hangulat péntek délelőtt, fokozatosan elolvadtak a kezdeti nyereségek egyrészt a gyenge makroadatokra, másrészt amiatt, hogy Nagy-Britannia és Olaszország megerősítette, a tüdőgyulladást okozó új koronavírus-fertőzöttnek bizonyult két-két beteg.

Délután két óra körül a római tőzsde irányadó indexe volt a nap vesztese, 1,28 százalékos mínusszal. Londonban 0,70 százalékos, Frankfurtban 0,44 százalékos, Párizsban 0,46 százalékos, Madridban pedig 0,48 százalékos veszteségben állt a vezető tőzsdeindex. (MTI)