https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=9374d7ed-1db9-4cc9-8205-074e03e4ade1&view=da658e97-86c0-40f3-acd3-b0a850f32c30

Ingyen sem veszik már át a papírt, összeomlás szélén a szelektív gyűjtés

by

Rengeteg papírhulladék keletkezik az iparban és a kereskedelemben a szállítás és a csomagolás révén, a kínai importkorlátozás miatt azonban egész Európában az összeomlás szélére került a szelektív papírgyűjtés és az újrahasznosítás.

Összeomlóban van a papírhulladék-gazdálkodás.

2017 óta zuhan a papír ára, tavaly ősz óta már negatív értéket vett fel és azóta sem állt meg a csökkenés – írta a G7.hu. Ennek az oka pedig az, hogy Kína egyébként is hatalmas szeméttermelő, továbbá az USA és az EU előszeretettel szervezte ki a saját problémáját az ázsiai országba és szállította oda szemetet.

2017 óta Kína viszont már erősen korlátozza az országba érkező hulladékot. A döntés pedig az egész világ hulladékgazdálkodását felforgatta.

Magyarországon a közszolgáltatók nem nyújtanak szelektív begyűjtést a vállalkozásoknak, ez azt jelenti, hogy a kereskedőkhöz érkező, kipakolt kartondobozokat begyűjtő cégek juttatják el a hulladékkezelőhöz, amiért pénzt kapnak, a hulladékkezelő pedig természetesen profittal adja tovább a papírt újrahasznosító cégeknek.

Mióta negatívba fordult a papír ára, a kisvállalkozások látják főleg ennek a kárát, mert itthon már ingyen sem veszik át a papírhulladékot. Így viszont a kommunális hulladékba kerül így a papír: újrahasznosítás helyett elégetik. A lakosságtól érkező vegyes papírhulladék jellemzően rosszabb minőségű, és a jó minőségű papírhulladékért még fizetnek a hulladékfeldolgozók, azonban a két évvel ezelőtti ár harmadát.

Bár alapvetően nem származik jelentős mennyiségű papír a lakosságtól, a papírgyűjtésnek a szemléletformálásban is fontos szerepe van az iskolai papírgyűjtések során, idéntől viszont a hulladékkezelők már jelen állás szerint nem tudnának fizetni az iskoláknak az összegyűjtött papírért.

A G7 által megkérdezettek a megoldást az állami szerepvállalásban, de leginkább a környezetvédelmi termékdíjban látják. Ezt az 1990-es években vezették be azzal a céllal, hogy a gyártók fizessenek az államnak a csomagolási hulladékok újrahasznosítása miatt, a befolyt összegnek viszont csak a csekély részét – 2018-ban a befolyt 79,1 milliárd forintból a tervezet szerint mindössze 14,7 milliárdot – fordították a kormány a hulladékgazdálkodás támogatására.