Rezsicsökkentés: padlóra küldte az egyik közműcéget az áram drágulása és a béremelések

Csődhelyzet még nincs, de 2020-ra 1,7 milliárdos hiányt vár a 131 településen szolgáltató Alföldvíz, a hiányt önerőből nem tudják kezelni.

Az idei évre prognosztizált 1,7 milliárd forintos hiány kezelését önerőből nem tudja megoldani az Alföldvíz Zrt.; a tulajdonos önkormányzatok elutasították a kért tőkeemelést, ezért a cég a tejes víziközmű-ágazatra kiterjedő stratégiai megoldást vár - közölte a társaság. Hangsúlyozták azt is, hogy a tulajdonosi tőkeemelés elmaradása ellenére a munkabéreket, a beszállítókat, a számlákat és az adókat is ki tudja fizetni a cég. Hangsúlyozzák: az ivóvízellátás biztonsága és minősége nincs veszélyben, a társaság valamennyi feladatát el tudja látni.

A szolgáltatás folyamatosságát nem veszélyezteti a megoldás megszületéséig tartó időszak sem.

A cég köztulajdonban álló, közfeladatot ellátó szolgáltató, mely gazdasági helyzetéről köteles tájékoztatni a tulajdonosait. Így járt el, amikor tőkeemelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé. Az önkormányzatok elutasító válasza azt jelenti, hogy a hiány kezeléséhez

külső beavatkozás szükséges, ami lehet jogszabályi változás vagy a tejes hazai víziközmű-ágazatra kiterjedt stratégiai megoldás bevezetése - írták.

Az Alföldvíz Zrt. az önkormányzatoknak múlt december közepén eljuttatott levelében azt írta, a béremelések és az áram árának növekedése miatt 1,186 milliárd forinttal 1,713 milliárd forintra nőhet a veszteség 2020-ra, ezért tőkeemelést kértek. Az Alföldvíz Zrt.-nek 130 önkormányzat a részvényese, legnagyobb tulajdonnal, 32,8 százalékkal Békéscsaba rendelkezik. Az állami tulajdonrész 28 százalékos. 2017 nyarán úgy tűnt, a társaság többségi állami tulajdonba kerül, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát.

Az Alföldvíz Zrt. 131 településen szolgáltat, Békés és Csongrád megye nagy részén ez a cég biztosítja az ivóvizet. A térség sok településén még 2014-ben vette át a szolgáltatást, amikor a törvény megszabta, hogy mennyi lakost kell kiszolgálnia egy vízműcégnek. Így a vállalathoz öt éve hatalmas terület tartozik, a közművezetékei után fizetett adó jelentősen terheli a szolgáltatót.

A cégnél régóta problémák vannak, a munkavállalók 2019 tavaszán béremelésért sztrájkoltak. Nyáron viszont már a cég fizetésképtelensége miatt aggódtak. Háromszor írtak levelet Orbán Viktornak. „A nincsből nem lehet béremelést adni, úgy tudjuk, hogy július közepén akár a fizetésképtelenséget is bejelentheti a cég” – mondta Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője.

Az Alföldvíz Zrt. legutóbbi beszámolójából kiderült, hogy valóban nincs rózsás helyzetben a vállalat, ugyanis a korábbiaknál jóval nagyobb veszteséget produkált, 2018-ban 425 milliós veszteséget könyvelhettek el. Súlyos terhet jelent az Alföldvíz Zrt.-nek az ivóvízminőség-javító programban alkalmazott új víztisztítási technológiák üzemeltetése: 2016-ban ez 102, 2017-ben 112, 2018-ban pedig 154 millió forintba került. A béremelés, amelyet tavaly hajtott végre a cég, és amelynek a folytatása most elmaradt, összesen 330 millióval dobta meg az Alföldvíz Zrt. költségeit.

Bebukhat az olcsó békési ivóvíz terve, de Mészáros Lőrinc legalább jól járt
Jövő heti rendkívüli ülésükön hozhatnak döntést a Romániából érkező import víz jövőjéről az Alföldvíz Zrt. tulajdonosai. Két éve azonban már teljesen leállt az a projekt, amely az aradi és a békési vízmű közös cége közreműködésével lassan tíz éve, kisebb-nagyobb lendülettel ugyan, de araszolt előre.