Tudja meg, mi folyik a testében! - Infografika

Az erek láthatatlan labirintusa átszövi egész testünket. Ez egy olyan univerzum, amelybe soha nem láthatunk bele, pedig nap mint nap a létezésünket szolgálja. Mi most ebbe a rejtett világba kalauzoljuk el olvasóinkat.

Kis vérszámtan

Mivel annyira természetes és magától értetődő, hogy szervezetünk tele van vérrel, amely folyamatosan áramlik egyik helyről a másikra, nagy valószínűséggel igen kevesen vannak, akik elgondolkoznak azon, mi is valójában a vér.

A vér speciális, folyékony sejtközötti állománnyal rendelkező szövet, mely többnyire vörös színű. Fő feladata az oxigén, a szén-dioxid, a tápanyagok, a víz és az oldott anyagcseretermékek szállítása. Igen fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és testhőmérsékletünk szabályozásában is.

A vénák, artériák, nyirokerek kémiai laborja

A legjobb számítógépben rejlő alkatrészek sem tudnak úgy összedolgozni, mint testünk vérkeringése.

A nagy vérkör a szív bal kamrájából indulva viszi az oxigéndús vért a sejtekhez, majd visszatér a használt vérrel a jobb pitvarba. A kis vérkör a jobb kamrából viszi az ideérkezett vénás vért a tüdőbe, ahol oxigénnel feldúsulva visszaér a bal pitvarba.

Tehát a vérkeringés önmagába visszatérő, zárt rendszer, melyet a szív összehúzódásának és elernyedésének váltakozása, a szív pumpafunkciója tart fenn.

A teljes infografikát ide kattintva érheti el.

A vér áramlási irányát az artériás (ütőér) rendszerben az érfal rugalmassága és ereje biztosítja, míg erről a vénás rendszerben a vénák (visszerek) billentyűi és a lábszárizomzat összehúzódása gondoskodik.

Az artériás rendszer feladata a szívből az oxigénben és tápanyagokban dús vért elszállítani a szervezet összes szervéhez, szövetéhez. A vénás keringés pedig összegyűjti testünkből a vért, a szén-dioxidot és más anyagcseretermékeket és visszaáramoltatja a szívbe.

Nem szabad elfeledkezni a harmadik fontos struktúráról, a nyirokrendszerről sem, amely a sejtek közötti térből gyűjti össze és juttatja vissza az artériás rendszerből kiszűrődött fehérjéket, és a sejtek által fel nem vett folyadékot (nyirkot) a visszerekbe. Talán e pár mondatból is érzékelhető, milyen nehéz összefoglalni röviden a világ legjobban kitalált vegyi laborjának működését, hiszen oldalakon keresztül lehetne cizellálni, milyen apró puzzle-darabokból állnak össze létezésünk alapjai.

Vénáink a testből a szívbe szállítják a vért, míg artériáink a szívből vezetik el különféle szerveinkhez. A vénák mindig az artériák lefutását követik, de ellenkező irányban.

Hogy mégis hogyan lehetséges, hogy a vér visszajut a szívbe? Mindez a visszereknek (még a nevükben is benne van) köszönhető, mert a 3-20 centiméternyire található billentyűk megakadályozzák a vér visszazuhanását.

A főszerep mégis a mélyvénák billentyűinek jut, hiszen a felületes vénák billentyűin keresztül a vér nem préselődik felfelé, mert nincsenek izmokkal körbebástyázva.

Példának okáért a lábszár erős izmai minden lépésnél összenyomják a mélyvénás billentyűket, így a vér több mint 90 százalékát továbbítják a szív felé. Persze fontos fogaskerék a vérkeringés biztosításában a szövetekben megbújó dús hajszálér-, a kapilláris-hálózat, de ugyanilyen fontos a nyirokerek szerepe is.

Érdekesség, hogy vérnyomásunk – azaz a vérnek az érfalra kifejtett nyomása – a vénás rendszerben alacsonyabb, mint az artériás rendszerben, ezért is mérik mindig a vérnyomást a karon található artériában.

Több nő szenved a visszeres panaszoktól

Három rétegből álló ereink olyanok, akár az erős huzalok. Belső felszínükön található az összefüggő sejtréteg (endothel), amely hihetetlen, de nagysága kitesz egy futballpályányi területet. Ha homokszem kerül a gépezetbe, amitől a vénabillentyűk fantasztikusan precíz működése zavart szenved, vagy a kötőszövet meggyengül, esetleg a kevés mozgás miatt az izompumpa nem működik megfelelően, akkor a vér egy része visszaáramlik. Pangani kezd a vér, kitágítja a vénafalat, s visszértágulat vagy visszérgyulladás jön létre.

Visszeres panaszoktól a magyar lakosság több, mint 80%-a szenved, a kutatások szerint az érintettek 66%-a nő, míg 34%-a férfi. Mivel az érbetegségek döntő része a lábakban történik, lessünk be ide is!

Az alsó végtagok vérét döntően a mélyvéna rendszer szállítja a szív felé, így ezekben az erekben az áramlás akadályozottsága (például trombózis által) azonnal súlyos keringési zavart okoz az adott végtagban. Mivel az alsó végtag másik vénarendszere – a felületes vénarendszer – csak másodlagos, ezért a felületi visszértágulatokat megszüntető visszérműtét nem okoz keringészavart az érintett végtagban.

Jelentősége akkor van, amikor valamelyik mélyvéna záródik el, s a pangó vér megalvad, vérrögök képződnek, amelyek elzárják az érintett ereket. Ez kezdetben gyulladással, fájdalommal, hőemelkedéssel járhat, majd a későbbiekben súlyos problémákat okozhat. Az elzáródás életveszélyes szövődménye a tüdőembólia.

Nem összekeverendő a népbetegségnek számító érszűkülettel, ami az artériákat érinti. Akkor alakul ki, ha genetikától és/vagy helytelen életmódtól függően lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki a verőerek felszínén, amitől az érfal merevvé, rugalmatlanná válik és az erek keresztmetszete csökken.

Táplálkozzunk tudatosan ereink védelmében!

Annak érdekében, hogy ezt a profi módon „felépített” rendszert óvjuk, fontos proaktív módon vigyáznunk ereink épségére. Törekedjünk a helyes étrend kialakítására olyan kedvező hatású élelmiszerekkel, amelyek támogatják a változatos, rostban dús táplálkozást, mint a zöldség és gyümölcsfélék, a teljes értékű gabonafélék (pl. zabpehely, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru), vagy a tengeri halak, tojás, zsírszegény tejtermékek.

Minél kevesebb zsíros húst, majonézt, olajban sült élelmiszert, finomított szénhidrátot fogyasszunk, kerüljük a túlzott só- és cukorbevitelt.

A vénák egészségében fontos szerepe van a mozgásnak és az aktív sportnak. A séta, a túrázás, az úszás, a futás, a kerékpározás vagy a lábtorna kiváló alternatívák az alsó végtagok vénáinak karbantartására. Lehet ez bokakörzés, vagy a lábujjhegyre emelkedés/ sarkon járás, a levegőben végzett pedálozó mozdulat, a lényeg a lábizmok megmozgatása.

Ha van rá mód, minél többször polcoljuk fel a lábunkat, hogy segítsük a vér visszaáramlását. A hűvös, de nem hideg zuhanynak is jótékony hatása van, ha a lábfejtől a comb felé haladunk. A hűvös víz serkenti a vérkeringést és erősíti a vénákat.

Ugyanakkor kerüljük a forró fürdőt, mert a meleg hatására az erek kitágulnak, így a vér nehezebben tud visszajutni a szív felé. Viseljünk kényelmes cipőt és minél többet legyünk mezítláb! A vérkeringés támogatása miatt fogyasszunk napi 2 liter folyadékot! A hosszú, üléssel töltött utazások során minél többször álljunk fel és sétáljunk kicsit. Csökkentsük, vagy hagyjuk el teljesen a dohányzást, alkoholt csak mértékkel fogyasszunk.

Az emberek vére nem egyforma

Az emberi vérben található antigének miatt nem mindenkinek egyforma a vére, erre jött rá 1900-ban Karl Landsteiner osztrák orvos, s ez meg is magyarázta számára, hogy a korai vérátömlesztések miért nem voltak olykor sikeresek. Ő fedezte fel az A, B és 0 vércsoportot (ezért később Nobel-díjat is kapott), a huszadik század közepén pedig Philip Levin amerikai tudós az Rh faktort, amivel tovább bontotta a vércsoportokat.

Komoly betegségnél lehetőleg mindenki a vércsoportjának megfelelő vért kap a kórházban, de kijelenthető, hogy a 0-ás vércsoport univerzális donor, tehát mindenkinek adhat vért. Az AB-s szintén univerzális vércsoport, mert ők bárkitől kaphatnak életmentő muníciót. Ezért sürgősségi helyzetekre a kórházak mindig több 0-s vért szoktak tárolni.

Az oldalon megjelent tartalom a Detralex támogatásával, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.