Így zajlik a zöld fordulat Koppenhágában

Koppenhága 2025-re elérné a karbonsemlegességet. A dán főváros több, mint egy évtizede tűzte ki ezt a célt, amelyre összesen 26 milliárd eurót szánnak.

A város kikötője mellett egy egész városrész újul meg többfunkciós passzív-épületekkel.

"Ez az épület, amelynek a tetején állunk egy parkolóház. A tetőt játszótérként használhatják majd a környékbeliek, a földszinten lesz egy újrahasznosító-állomás és egy szupermarket. Ez egy példa a különböző funkciók összekötésére" - mondta egy várostervező-mérnök, Ulrik Lassen.

Koppenhága átalakulásának középpontjában a megújuló energia felhasználása áll.

"2000-ben ez a szélfarm volt a legnagyobb ilyen létesítmény a világon. 60 ezer háztartás energia-ellátását biztosítja" - mondta az Euronews tudósítója, Gregoire Lory.

Két további szélpark építését is tervezik, a mostani turbinákat pedig felújítanák.

"Át kell alakítani ezt a szélparkot. A reptér közelsége miatt nem építhetünk magasabbra, viszont a technológia annyit fejlődött az elmúlt 20 évben, hogy a mostani turbinák akár 30 százalékkal több áramot is termelhetnek" - mondta az illetékes programvezető, Monica Magnussen.

A városban a forgalom háromnegyedét a gyalogos, a kerékpáros, illetve a tömegközlekedés adja.

Szeptemberben például új metróvonalat adtak át.

"Ha a metrót használjuk, a kibocsájtás mindössze 7 gramm lesz utaskilométerre vetítve, vagyis egy km alatt ennyi károsanyag kerül a levegőbe. Egy átlagos autó esetében ez 130 gramm körül van" - mondta a koppenhágai metró igazgatója, Henrik Plougmann-Olsen.

2020-ra a tervek szerint megduplázhatják a metró utasainak arányát.