Egy nagy adócsaló lufi lenne az egész bulinegyed?

A G7 megnézte a bulinegyedben működő, vendéglátással foglalkozó cégek beszámolóit, hogy kiderüljön, valóban akkora gazdasági súllyal bírnak-e, mint állítják.

A portál cikke szerint 198 ilyen cég van Belső-Erzsébetvárosban, közülük 172 adott le 2018-as beszámolót, ezek közül azonban 31-nek egyáltalán nem volt bevétele tavaly. A piac koncentrált, a bevétel felét 11 cég adja, köztük is a legnagyobb a Tarján Food Kft., ami McDonald's éttermeket üzemeltet.

A Szimpla City, a Tarján Food és a Waffel City adják az összes cég profitjának a felét. A 198 bulinegyedes cég közül 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az évet, és 73 termelt profitot.

A bulinegyedben alkalmazott munkavállalók száma is érdekes, mert a vendéglátósok szerint több ezren dolgoznak itt. Ehhez képest a vizsgált 198 cégnél 1535 munkavállaló volt (a McDonald's franchise cég nélkül 1428). Ettől függetlenül bőven lehetnek máshova bejelentett alkalmazottak is.

Elenyésző kerületi bevétel

A bulinegyed 17,8 milliárdos árbevétele csupán a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának 3,4 százalékát adta 2018-ban.

Kerületi szinten még érdekesebb a helyzet. Erzsébetvárosnak két bevételi forrása van a vendéglátóhelyektől: az iparűzési adójuk, illetve a felügyeleti díj, ismertebb nevén a kocsmaadó. Utóbbiból 2018-ban 19 millió forintot szedett be az önkormányzat. Az iparűzési adóból mintegy 44 millió folyt be, amely a kerület 4,2 milliárd forintos teljes iparűzésiadó-bevételének elhanyagolható része.

Ezzel szembeállítva igen tetemes az az összeg - mintegy 300 millió forint - amelyet az önkormányzat takarításra költ.

Jelentős állami bevételek

Az állam a G7 becslése szerint 4,4 milliárdos áfabevételt tehetett zsebre a bulinegyedből. Pontos összeget nehéz mondani, mert az italokon 5 százalék az áfa. Emellett a bérjárulékok és az szja a legjelentősebb tétel, a társasági adó azonban szinte teljesen elhanyagolható. Korábban Tállai András parlamenti válaszából azt lehetett tudni, hogy a VII. kerületi vendéglátóhelyek és szálláshely-szolgáltatók 2016-ban 6,6 milliárd  forint bevételt utaltak a központi költségvetésbe.

Zsebbe megy?

A nagy kérdés, hogy mekkora a feketekereskedelem a bulinegyedben. A NAV, bírósági és egyéb végrehajtás feltűnően gyakori. Az éves beszámolókból az is látszik, hogy a cégeknél a bruttó átlagbér 146 ezer forint volt 2018-ban, miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt - márpedig a vendéglátásban a szakácsok és felszolgálók túlnyomó többségének meg kellene kapnia a bérminimumot. A 20 legnagyobb céget nem számítva 129 ezer forint volt az átlagos havi bruttó, ami a minimálbért sem érte el - ez csak részmunkaidős foglalkoztatással lehetséges.

A bulinegyedben a cégadatok alapján több mint valószínű, hogy a vendéglátósok egy része zsebbe fizeti az alkalmazottait.

- írja a G7.

A vállalkozásoknál az árbevétel 70 százalékát teszik ki az anyagi jellegű költségek. Márpedig a vendéglátásban ez kifejezetten irreálisnak tűnik. Ezen a soron ugyanis az eladott italok, ételek beszerzési árát könyvelik le. Életszerűtlen feltételezés, hogy csupán 42 százalékos árréssel dolgoznának a vendéglátóhelyek.

A portál szerint mindezek tükrében kérdéses, hogy valóban nagy érvágás lenne-e, ha éjféltől be kéne zárniuk ezeknek a helyeknek.