Jól fizet a bűn: 15 milliárd térült meg a 375 milliárd forintból

Érdekes kép rajzolódik ki a 2018-as bűnügyi statisztikából: szerepet kap benne a feszítővas, a készpénz, a marihuána és a tűzifa is.

Tavaly január és június között közel 180 ezer ügyet zártak le, míg július és december között alig 118 ezret. Vagyis 2018 első felében ezer, a másodikban 650 ügy ért véget naponta átlagosan – derül ki a Belügyminisztérium adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A statisztikai módszertanban félévkor változás történt, ezért némiképpp eltérők az adatok is, de a trendek jól megfigyelhetők.

A legérdekesebb számok:

• Az első félében a büntetőeljárást az esetek 50 százalékban a sértett kezdeményezte, majd a rendőrség (23,8 százalék), illetve a bűncselekményt észlelő személy következik (17). A végeredmény az esetek harmadában vádemelés lett, minden negyediknél megszüntették a nyomozást, tíz százalékban pedig már a feljelentést elutasították. Az év második felében a 118 ezer esetből 89 ezerszer feljelentés miatt, 29 ezerszer hivatalból, alig négyszázszor pedig előkészítő eljárást követően értesültek a hatóságok bűncselekményről.
• Az első félévben közel nyolcvanezer regisztrált bűncselekményt eszköz nélkül követtek el, a három leggyakoribb elkövetési tárgy a személygépkocsi, a feszítővas és a csavarhúzó volt – autót a fennmaradó esetek negyedében, feszítővasat minden tizedik bűncselekménynél, csavarhúzót százból átlagosan hatszor használták.
• Az elkövetés tárgya: a 76 574 esetből 18 ezerszer forint papírpénzt szemelt ki az elkövető, ötezerszer mobiltelefon vagy PDA volt a célpont, két és fél ezerszer pedig személyautó vagy kerékpár. A pénz mint célpont mindenütt toplistás, de a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében a bankkártya is népszerű (1225, illetve 388), öt megyében pedig a marihuána került fel a dobogóra.
• Északkelet-Magyarországon, azaz Borsodban és Szabolcsban kiugróan gyakran az élőfa a célpont, ez a két megye adja ki az országos esetszám felét, de a statisztikában van külön tűzifa sor is, ami Hevesben lett dobogós.
• A bűncselekmények helyszíne: az esetek harmadában nem állapítható meg, hogy közterületen történt-e az elkövetés, ahol igen, ott tíz esetből négyszer közterület volt a helyszín. Bács-Kiskunban és Veszprémben szeretik a leginkább mások szeme láttára intézni a bűntetteket, Zalában és Szabolcsban a legmagasabb a nem közterületen elkövetett esetek száma.
• 2018 első félévében 53 460 elkövetőt regisztráltak, az elkövetők kicsivel több mint háromnegyede volt büntetlen előéletű, a fennmaradó negyedben pedig tíz százalék a többszörösen visszaesők aránya. Minden hatodik elkövető volt csak nő.
• 2018 első félévében a bő 53 ezer elkövetőből 13 700 megtagadta a válaszadást, a fennmaradók közel fele csak az általános iskolát végezte el, érettségije minden tizediknek volt, főiskolai vagy egyetemi végzettsége pedig csupán hét százaléknak.
• 2018-ban a bűncselekmények összesen 375 milliárd forint kárt okoztak. Ebből 15 milliárd forint, azaz kicsivel több mint négy százalék térült meg. A legtöbb kárt a pénzmosás okozta (125 milliárd forint), ezt követi a költségvetési csalás (80 milliárd), illetve a csalás (72 milliárd).
• Az első félévben a sértettek nagyjából három százaléka volt külföldi.
• Januártól júniusig a 68,5 ezer esetből 8600-nál nem volt az elkövető és a sértett kapcsolatát taglaló adat, a többi csaknem 60 ezer között a leggyakoribb felállás az volt, hogy nem ismerték egymást (41,7 ezer alkalom). Több mint ötezerszer fordult elő, hogy alkalmi ismerősök voltak, és ezernél kicsivel többször az, hogy régebbi ismerősökről van szó, illetve a két fél régen élettárs volt. Házastársak 600-szor, munkatársak 380-szor, futtató és futtatott pedig 45-ször vált elkövetővé, illetve sértetté.

Nyitókép: Police.hu